Anyakönyvezés
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az anyakönyv az a hatósági nyilvántartás, amely közhitelűen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat, illetőleg azok változásait. Az adatok anyakönyvbe történő bevezetésének hivatalos rendje az, hogy az anyakönyvbe csak jogszabályban meghatározott adatok vezethetők be, meghatározott formában és eljárás szerint. A születési, a házassági és a halotti anyakönyvbe kizárólagosan az erre feljogosított hivatalos személy, azaz az anyakönyvvezető végezhet bejegyzést.[1]
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Szinte az emberiség létével egyidős az a törekvés, hogy a kisebb nagyobb emberi csoportok, közösségek tagjait nyilvántartsák. Magyarországon a rendszeres adatnyilvántartás a római katolikus egyház 1563-as tridenti zsinatának döntése alapján kezdődött el. Ez időtől kezdve a plébániák négyféle anyakönyvet vezettek. Hasonló anyakönyvek vezetését hamarosan más egyházak lelkészei is megkezdték. 1827-től kezdve az államilag elismert egyházaknak két példányban kellett vezetni az anyakönyveket. A másodpéldányt az illetékes törvényhatóság levéltárában őrizték meg. A 19. század végére a vallási érdekkülönbségekből egyre több súrlódás, sérelem halmozódott fel. A Szapáry Gyula gróf vezette kormány úgy döntött, hogy a parlament elé terjeszti javaslatát az állami anyakönyvezés megteremtéséről.
A szükséges törvénytervezetek ellen foglalt állást I. Ferenc József császár és király (az egyházak, valamint a Vatikán is), akinek a jóváhagyása nélkül nem kerülhetett az országgyűlés elé törvényjavaslat. Az 1894. évi XXXIII. törvénycikk, amely az állami anyakönyvezést elrendelte, 1895. október 1-jétől kötelező lett. Az anyakönyvezés rendszerében végbemenő változások miatt a továbbiakban négy anyakönyvi jogszabály is megszületett. A tanácsrendszert felváltó önkormányzati közigazgatási szisztémában az anyakönyvek vezetése, az anyakönyvi ügyintézés a polgármesteri hivatalok feladatköre lett. Az állami anyakönyvezés bevezetése óta eltelt több mint száz esztendő tapasztalatai egyértelműben bebizonyították az egykori parlament eljárásának helyességét, az európai polgári államok e téren követett gyakorlatához való felzárkózás szükségességét.