Apollo–8
az amerikai Apollo-program második emberes küldetése / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Apollo–8 volt az amerikai Apollo-program második olyan küldetése, amelyben emberek indultak a világűrbe, és egyben az első olyan, amelyben megközelítették a Holdat. Az eredeti tervek szerint ezen a küldetésen repülték volna be az űrhajósok a holdkompot, ám a fejlesztés késése, valamint a szovjet holdprogram előrehaladása miatt merész lépéssel egy későbbi küldetést hoztak előre, és eredeti céljait elvetve a hajót a Hold elérésére küldték. Az 1968. december 21-én startoló űrhajó karácsony napján állt Hold körüli pályára, és 10 keringésnyi időt töltött ott. A repüléshez először használták a Saturn V holdrakétát, így először próbálták ki emberek ezt a hordozóeszközt, ez volt a rakéta első teljesen sikeres repülése.
Apollo–8 | |||||
Apollo-program | |||||
Személyzet | |||||
Repülésadatok | |||||
Ország | USA | ||||
Űrügynökség | NASA | ||||
Hívójel | Apollo–8 | ||||
Személyzet | Frank Borman parancsnok,
Jim Lovell parancsnokiegység-pilóta, Bill Anders holdkomppilóta | ||||
Tartalék személyzet | Neil Armstrong parancsnok,
Buzz Aldrin parancsnokimodul-pilóta, Fred Haise holdkomppilóta | ||||
Hordozórakéta | Saturn V | ||||
NSSDC ID | 1968-118A | ||||
A repülés paraméterei | |||||
Start | 1968. december 21. 12:51:00 UTC | ||||
Starthely | Kennedy Űrközpont, 39-A | ||||
Keringések száma | 10 | ||||
Földet érés | |||||
ideje | 1968. december 27. 15:51:42 UTC | ||||
helye | 8°6'É, 165°1'Ny | ||||
Időtartam | 6 nap 3 óra 0 perc 42 mp | ||||
Űrhajó tömege | 28 817 kg | ||||
Pálya | |||||
Pályamagasság | |||||
Föld körül | 183,2 / 190,6 km | ||||
Hold körül | 111,2 / 310,6 km | ||||
Pályahajlás | |||||
Föld körül | 32,51° | ||||
Hold körül | 12° | ||||
Periódus | |||||
Föld körül | 88,15 perc | ||||
Hold körül | 128,7 perc | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Apollo–8 témájú médiaállományokat. |
Az első holdutazás legénysége Frank Borman parancsnokból, Jim Lovell parancsnokimodul-pilótából és Bill Anders holdkomppilótából állt. A legénység húsz óráig keringett a Hold körül, és főként a lehetséges holdi leszállóhelyek fényképezésével foglalatoskodott. Ezen kívül, szintén elsőként az űrhajózás történetében, több ízben adtak élő tévéadást az űrhajósok az űrből, köztük a legnagyobb hatást keltő karácsony esti adással, amelyben a Bibliából olvastak fel. A repülés elsősorban a Hold elérésének képességét bizonyította, valamint a szovjetek megelőzésének propagandaértékét szolgáltatta az amerikaiak számára.
Az Apollo–8 volt a legtöbb „elsőséget” besöprő küldetés. Űrhajó először érte el a második kozmikus sebességet, űrhajósok először álltak pályára egy másik égitest körül, és szintén elsőként hagyták el ezt a pályát. A legénység tagjai láthatták először saját szemükkel a Hold túloldalát, és szintén ők látták először egyszerre, bolygóként a Földet.[1]
„ | Innen nézve a Föld egy hatalmas oázis az űr végtelenjében… | ” |
– Jim Lovell 1968 |