Aranka György (író)
(1737-1817) magyar író, költő, tudományszervező, nyelvész, műfordító / From Wikipedia, the free encyclopedia
Aranka György (Szék, 1737. szeptember 15. – Marosvásárhely, 1817. március 11.) magyar művelődésszervező, történész, író, költő, filozófus, esztéta.
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Aranka György (püspök). |
Aranka György | |
Aranka György portréja (1800 körül) | |
Élete | |
Született | 1737. szeptember 15. Szék |
Elhunyt | 1817. március 11. (79 évesen) Marosvásárhely |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Aranka György, Bonyhai Simon Mária |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranka György témájú médiaállományokat. |
A marosvásárhelyi királyi táblánál dolgozott; hivatali tevékenységein túlmenően nyelvműveléssel, történelemmel, irodalommal, filozófiával foglalkozott. Egész működése a felvilágosodás jegyében zajlott; az ember fő feladatát az elme művelésében látta. Az ismeretlen nevű kolozsvári szabadkőműves páholy tagjaként központi szerepet játszott az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság és a hozzá kapcsolódó Kéziratkiadó Társaság megalapításában és működtetésében. Kazinczy Ferenchez hasonlóan levelezésben állt korának legtöbb irodalmárával és irodalomkedvelőjével, valamint számos történésszel. Drámafordításaival a kolozsvári színjátszás ügyét igyekezett előmozdítani; II. Richárd-fordítástöredéke az első ismert magyar Shakespeare-fordítás. Történészként egy nagyszabású kézirata maradt fenn a székelyek, illetve a három erdélyi nemzet történetéről, nyelvművelőként egy értelmező szótár összeállítását tervezte, amelyből egy elméleti alapvetés és próbaszócikkek készültek el. Költőként és filozófusként nem alkotott kiemelkedőt, de ilyen írásaival is előmozdította a művelődés ügyét.