Bethlen Béla
(1888-1979) erdélyi magyar politikus, főispán, kormánybiztos / From Wikipedia, the free encyclopedia
Bethleni gróf dr. Bethlen Béla (Aranyosrákos, 1888. november 2. – Kolozsvár, 1979. november 6.), erdélyi magyar földbirtokos, jogász, politikus. 1913-tól a kolozsvári törvényhatósági bizottság tagja, az első világháborúban önkéntes honvéd hadnagy. A trianoni békeszerződés után is Erdélyben élt. 1924-től az erdélyi Országos Magyar Párt alelnöke, 1926-tól 1938-ig a párt elnöke, és a székelyudvarhelyi kerület képviselője a bukaresti parlamentben. 1940–44 között Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja, 1944 szeptember–októberében a visszatért Észak-Erdély kormánybiztosa. 1945-ben a kommunista uralom kezdetén politikai vádakkal elítélték, 1954-ig börtönben ült. 1959-ben rehabilitálták, haláláig Kolozsváron élt. 1989-ben „Észak-Erdély kormánybiztosa voltam” címmel Budapesten kiadták emlékiratait.[2]
Bethlen Béla | |
Született | 1888. november 2.[1] |
Elhunyt | 1979. november 6. (91 évesen)[1] Kolozsvár |
Állampolgársága |
|
Szülei | Bethlen Bálint |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Sírhelye | Házsongárdi temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |