A Bruszilov-offenzíva (oroszul: Брусиловский прорыв, szó szerint „Bruszilov-áttörés”), más néven júniusi offenzíva[2] az Orosz Birodalom legnagyobb teljesítménye volt az első világháborúban, és a világtörténelem legtöbb halálos áldozattal járó összecsapásainak egyike. Az 1916-os Bruszilov-offenzíva az Osztrák–Magyar Monarchia legsúlyosabb válságának, és az antant hatalmak legnagyobb győzelmének is értékelhető az első világháború során.[3] Nagy erejű offenzíva volt a központi hatalmak ellen a keleti fronton, amelyet 1916. június 4-én indítottak meg. A hadművelet a mai Ukrajna területén zajlott, Lemberg, Kovel és Luck környékén. Szeptember 20-án ért véget. Az orosz előrenyomulást csak nagy veszteségek árán, kiterjedt területek elvesztése után sikerült lefékezni. A támadást az orosz Délnyugati Front parancsnokáról, Alekszej Bruszilovról nevezték el, aki a hadművelet megtervezője és irányító felelős parancsnoka volt. A központi hatalmak (főleg az Osztrák–Magyar Monarchia) haderői hatalmas, többé már nem pótolható élőerő-veszteséget szenvedtek el. A Monarchia hadereje az összeomlás szélére jutott, a világháború végéig már nem volt önálló hadművelete, haderejének irányítását fokozatosan a németek vették át. Az Orosz Birodalom is igen magas árat, 1,4 millió fős nagyságrendű emberveszteséggel fizetett a győzelemért.[4] Habár az offenzíva fölényes orosz győzelemmel zárult és a jóval nagyobb népességű cári birodalom veszteségei népességarányosan kisebbek voltak mint a Monarchia veszteségei, az orosz nép újabb katonai kudarcnak élte meg a támadást. Egyes történészek szerint a hatalmas veszteség az egyik kiváltója az 1917. februári orosz forradalomnak.[5]