Budapest XVII. kerülete
Budapest egyik kerülete / From Wikipedia, the free encyclopedia
Budapest XVII. kerülete (összefoglaló nevén Rákosmente) a Duna bal partján, a főváros keleti részén fekvő városrész. Budapest legnagyobb méretű kerülete, területe 54,82 km², és közel 90 ezer ember otthona, így a főváros hetedik legnépesebb kerülete. A jellegükben eltérő, de egymáshoz mégis szorosan kötődő településrészeket 1950-ben csatolták a fővároshoz a Nagy-Budapest terv részeként.
Budapest XVII. kerülete | |||
Rákoskeresztúr városközpont, a kerület szolgáltatóipari központja és egyben a Városháza székhelye | |||
| |||
Egyéb elnevezés: Rákosmente | |||
Közigazgatás | |||
Település | Budapest | ||
Városrészek | Akadémiaújtelep Madárdomb Rákoscsaba Rákoscsaba-Újtelep Rákoshegy Rákoskeresztúr Rákoskert Rákosliget Régiakadémiatelep[1] | ||
Alapítás ideje | 1950. január 1. | ||
Irányítószám | 1171–1174 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Polgármester | Horváth Tamás (Fidesz-KDNP)[2] | ||
Országgyűlési képviselő | Dunai Mónika (Fidesz) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 84 821 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
Rangsorban | 7. | ||
Népsűrűség | 1594,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 54,82 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 19° 16′ 00″47.48027778, 19.26666667 | |||
Budapest XVII. kerülete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XVII. kerülete témájú médiaállományokat. |
Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely részben ugyanolyan magasan terül el, mint a 235 méter magas Gellért-hegy. Mivel a Pesti-síkságon belül a Dunától kelet felé fokozatosan emelkedő Pesti-hordalékkúpsíkság része, ezért területe szinte teljes egészében dimbes-dombos. A pesti oldal legmagasabb pontja, a 241 méteres Erdő-hegy is itt található.[4] A kerület túlnyomó része zöldövezet, az egy főre jutó zöld- és erdőterületek szempontjából a II. és a XII. kerületek mellett a legjobban ellátott fővárosi kerület.[5] Több természetvédelmi terület is található a területén, például a 40 hektáros Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület tele növényritkaságokkal és gazdag madárvilággal, a Keresztúri-erdő óriási zöldfelülete,[6] illetve északi határán fekszik a Naplás-tó, a főváros második legnagyobb, 150 hektáros természetvédelmi területe, egyben az egyik legértékesebb ökológiai területe.
A kertvárosi kerület lakossága az 1970-es – 80-as években a rákoskeresztúri lakótelep építése, a rendszerváltás után pedig a szuburbanizáció következtében növekedett, illetve növekszik ma is, annak ellenére, hogy Budapest lakosainak száma az elmúlt évtizedekben több százezerrel csökkent. A népességnövekedés miatt jelentős, korábban zöld, vagy mezőgazdasági jellegű területeken épültek új lakóparkok és családi házas övezetek, illetve bővültek a már meglévők. A XVII. kerület volt a legnépszerűbb budapesti kerület a költözések alapján 2019-ben, 1045-tel többen telepedtek le itt, mint amennyien elköltöztek.[7] 2023-as adatok alapján a XVII. kerület volt a 23. legmagasabb jövedelmű járás az ország 197 járása közül.[8]
A kerület tömegközlekedéssel való ellátottsága igen magas szintű, Rákoskeresztúrról a 67, 97E, 161, 161A, 161E, 169E, 261E járatokkal 15-20, Rákoscsabáról és Rákoskertről 25-30, Rákoshegyről a 168E járattal 25, míg Rákosligetről és Rákoscsaba-Újtelepről a 176E, 276E járatokkal 30-35 perc körüli menetidővel közvetlenül az Örs vezér terére és az metróhoz lehet jutni, a 68, 98, 202E autóbuszokkal pedig Kőbánya-Kispest és az metró érhető el közvetlenül. A belvárosból éjszaka is könnyen, átszállásmentesen elérhető a terület, a 956, 990 éjszakai járatok szinte az egész kerületet lefedik. Jelenleg hat üzemelő vasúti megálló található a lakóövezetek közvetlen közelében, amelyekről modern elővárosi vonatokkal átlagosan 20 perces menetidővel lehet a Keleti pályaudvarra bejutni.[9]