Bécs villamosvonal-hálózata
villamoshálózat / From Wikipedia, the free encyclopedia
Bécs villamosvonal-hálózata az osztrák szövetségi főváros villamosvonalainak az összessége. Az első lóvasutat 1865-ben hozták létre, 1883-ban pedig elindult az első gőzvillamos is, a későbbi villamosok elődje. Az igazi elektromos villamos 1897-ben indult el Bécsben. A hálózat fénykora a két világháború között volt, mára már a metróhálózat kiépülésével veszített jelentőségéből, ám a villamos ma is az egyik igen fontos közlekedési eszköze Bécsnek. Kihasználtságát mutatja, hogy 2013-ban 293,6 millió utazás történt rajta.
Gyors adatok
Bécs villamoshálózata | |
A bécsi villamosok négy generációja | |
Adatok | |
Ország | Ausztria |
Helyszín | Bécs |
Típus | villamoshálózat |
Átadás | 1897 |
Hálózat hossza | Hálózathossz: 176 km Vágányhossz: 432,3 km |
Vonalak száma | 28 |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Áramellátás | felsővezeték |
Feszültség | 600 V |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | Wiener Linien |
Tulajdonos | Wiener Linien |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 16° 22′ 21″48.2082, 16.3725 | |
A Bécs villamoshálózata weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs villamoshálózata témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás
A hálózat hossza 176,9 km, így a Melbourne-i, a berlini, a szentpétervári és a moszkvai után a bécsi a világ ötödik leghosszabb villamoshálózata.[1]
Bécsben a villamos jellegzetes színe a piros.