Eylaui csata (1807)

	Eylaui csata
	Napóleon az eylaui csatában. Antoine-Jean Gros festménye.
Konfliktus	Napóleoni háborúk
Időpont	1807. február 7–8.
Helyszín	Preußisch Eylau (ma Bagratyionovszk), Kelet-Poroszország
Eredmény	döntetlen, orosz visszavonulás
	Szemben álló felek
Franciaország	Orosz Birodalom; Porosz Királyság
	Parancsnokok
I. Napóleon	Leontyij Bennigsen; Anton Wilhelm von L’Estocq
	Szemben álló erők
54 000 fő, 200 ágyú	72 000 fő, 400 ágyú
	Veszteségek
kb. 18 000	kb. 25 000
	Térkép
	Eylaui csata Pozíció Európa térképén
	é. sz. 54° 24′, k. h. 20° 38′
	A Wikimédia Commons tartalmaz Eylaui csata témájú médiaállományokat.

Az eylaui csata (1807. február 7–8.) Napóleon seregeinek a negyedik koalíció ellen vívott egyik ütközete. Első ízben a háború során Napóleonnak nem sikerült katonáit győzelemre vezetnie.

Ez a szócikk az 1807-ben lezajlott csatáról szól. Hasonló címmel lásd még: Eylaui csata (1455).

Gyors adatok

Bezárás

Ausztria és Poroszország legyőzése után Napóleon az Orosz Birodalom ellen fordult. A csatára Preußisch Eylaunál (ma Bagratyinovszk, Oroszország) került sor, a kelet-poroszországi Königsbergtől (ma Kalinyingrád) 37 km-re délre.

Első nap

Leontyij Leontyjevics Bennigsen vezette orosz–porosz hadserege röviddel azután ütközött meg a francia sereggel, hogy az oroszok megindították váratlan téli offenzívájukat. Soult és Murat francia tábornokok lovassága délután 2 óra körül elérte Eylau térségét. A délután folyamán Augereau tábornok seregei és a gárda ezeket megerősítették. A csata kezdetén a francia erők felfejlődtek Eylau város elfoglalására. Napoleon számára ez biztosította volna az előnyt az orosz és az Anton Wilhelm von L’Estocq porosz tábornok vezette erőkkel szemben a szörnyű hidegben. A kezdeti előre nem tervezett csata február 7-én mind a két oldal számára kb. 4000 főnyi veszteséget okozott, de egyik harcoló fél sem ért el döntő eredményt.

Második nap

Február 8-án, reggel Napóleonnak csak 41 000 katonája volt Bennigsen 64 000 fős seregével szemben. Ezért a császár az erősítés megérkeztéig halogató hadműveletet folytatott. Megpróbálta lovasrohamokkal fékezni az oroszok előrenyomulását. A hóviharban végrehajtott, súlyos veszteséggel járó első rohamot az oroszok visszaverték. Időközben három orosz hadoszlop előretört a gyenge francia vonalak irányába. Napóleon a tartalékból Joachim Murat vezetésével 10 700 főnyi lovasságot küldött, hogy megállítsa az oroszokat: „Nous laisseras-tu dévorer par ces gens-là?” „Hagyjuk magunkat felemészteni ilyen emberektől?” - Murat marsall a történelem egyik legnagyobb lovasrohamával megállította az orosz előretörést, két oszlopban átvágták az oroszok derékhadát, majd egyetlen oszlopban, az oroszok hátába kerülve, ismét szétverték a vonalaikat. Ez a lovasroham tette lehetővé Napóleon számára, hogy megvédje a derékhadat, és úrrá legyen a válságos helyzeten. A következő hat órában mind a két sereghez megérkezett az erősítés. A patthelyzet így tovább tartott, míg a kimerültség következtében este 10 órakor vége lett a harcnak. Az éjszaka folyamán Benningsen visszavonult.

Bennigsen hadserege bár visszavonult, de nem volt legyőzve. Napóleon tovább folytatta hadjáratát az Orosz Birodalom ellen. Az oroszok mintegy 26 000 embert veszítettek. A 19 000 fős francia veszteségről a francia császár csak így nyilatkozott: „Une nuit de Paris réparera tout ça” („Egy párizsi éjszaka helyre fogja állítani az egészet.”) Ney francia marsall borúlátóbb volt: „Quel massacre! Et sans résultat!” (Micsoda mészárlás! És eredmény nélkül...). Ez a csata nem vezetett a korábbi napoleoni győzelmekhez, viszont a következő, friedlandi csata már tárgyalóasztalhoz kényszerítette az orosz cárt.