Frang Bardhi
albán egyházi vezető, szótáríró és történetíró / From Wikipedia, the free encyclopedia
Frang Bardhi, latinul Franciscus Blancus, olaszul Francesco Bianchi (Kallmet, 1606 – 1643) albán egyházi vezető, szótáríró és történetíró.
Frang Bardhi | |
Született | 1606[1][2][3][4][5] Kallmet |
Elhunyt | 1643. június 9. (36-37 évesen)[6] |
Állampolgársága | albán |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | megyéspüspök (1635. december 17. – ) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Frang Bardhi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Zadrima vidékének szülötte, a loretói Collegium Illyricumban tanult teológiát. 1636-ban Sapa és Sarda (Zadrima) püspökévé nevezték ki. Nevéhez fűződik az első albán szótár, az 1635-ben Rómában megjelent Dictionarium Latino Epiroticum megírása. Latin–albán szótára jelentős nyelvtörténeti emlék, mintegy 2500 albán szót és 113 proverbiumot (közmondást, szólásmódot) tartalmaz.
Fontos történeti munkája az 1636-ban megjelent latin nyelvű életrajz Szkander bégről. A mű tulajdonképpen válasz a bosnyák püspök, Tomko Marnavić vitairatára, amelyben tagadta Szkander bég (Kasztrióta György) albán mivoltát. Bardhi nemzeti büszkeségből fakadóan írta meg történeti forrásokon alapuló krónikáját, s tételről tételre bizonyította a nagy nemzeti hős albánságát.
Fennmaradt levelezése jelentős művelődéstörténeti-néprajzi forrás. 1637-től püspöki minőségében különféle hivatalos leveleket, jelentéseket küldött a római Collegium Propaganda Fidének, amelyben Zadrima vidékének hitéletéről, politikai mozgalmairól, az albán szokásokról adott részletes leírásokat.