Hunyady Sándor
(1890–1942) író / From Wikipedia, the free encyclopedia
Hunyady Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 15. – Budapest, Terézváros, 1942. október 10.[1]) magyar regény-, novella- és drámaíró.
Hunyady Sándor | |
Hunyady Sándor az 1940-es években | |
Élete | |
Született | 1890. augusztus 15. Kolozsvár |
Elhunyt | 1942. október 10.[1] (52 évesen) Budapest, Terézváros |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Hunyady Margit Bródy Sándor |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | novella, regény |
Fontosabb művei | Bakaruhában Lovagias ügy A vöröslámpás ház |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyady Sándor témájú médiaállományokat. |
A Kis Magyar Irodalomtörténet (1961) sajátos hangú kismesterként könyveli el Hunyady Sándort, aki mint "könnyű hatásokat kedvelő" novellaíró az életet élvező hedonista attitűdjével dolgozott. Rámutatnak ugyanakkor arra is, hogy Hunyady leggyakoribb témája a különböző osztálybeliek érintkezése és ütközése: jól ismeri az arisztokrácia, a dzsentri és a nagypolgárság életét.[2]
Az Új Magyar Lexikon (1962) ezt az értékelést adja Hunyady Sándorról: "Egyszerű emberek mindennapi történeteinek finom tollú novellistája; csöndes költőiséggel, művészi stílussal ábrázolja a két világháború közötti városi életet."[3]
A Magyar Irodalmi Lexikon (1963) azt emeli ki, hogy már első novelláiban megmutatkozott sajátos művészete: a mikszáthi anekdotizáló hang és a modern lélekelemzés könnyed, természetes egysége. "Elbeszélései az élőbeszéd frissességével hatnak: e rögtönzésszerű hatás azonban aprólékos műgondból születik."[4]
Munkásságával kapcsolatban érdemes idézni a jeles irodalomtörténész, Bóka László találó megállapítását is: "A társadalmi fejlődés nagy hullámverésében meg tudja látni az emberi kisvilág apró drámáit, egy-egy pillanatban sűrítve felismeri az emberi viszonylatok erkölcsi konfliktusait, s úgy tud róluk szólni, hogy szavának utánozhatatlan természetességével, jóízű bájával néha meredélyek felé vezeti gyanútlan olvasóját."[4]
A Magyar Irodalmi arcképcsarnok szerint Hunyady életművének legértékesebb része a novellisztikája.[5] Novelláival vált a két világháború közötti korszak meghatározó íróinak egyikévé. Legjobb novellái Anton Pavlovics Csehovval és Guy de Maupassant-nal rokonítják.