II. Ágost lengyel király
szász választófejedelem, lengyel király, Litvánia nagyhercege / From Wikipedia, the free encyclopedia
II. Ágost (ismert ragadványnevén: Erős Ágost, németül: August der Starke, lengyelül: August Mocny; Drezda, Szászország, 1670. május 12. – Varsó, Lengyelország, 1733. február 1.), Szászország választófejedelme 1694-től, valamint lengyel király és litván nagyfejedelem 1697 és 1704 között, majd újra 1709-től 1733-ban bekövetkezett haláláig. A Wettin-ház alberti ágának tagja.
Erős Ágost | |
Lengyelország királya | |
II. Ágost | |
Uralkodási ideje | |
1709. július 8. – 1733. február 1. | |
Elődje | I. Szaniszló |
Utódja | I. Szaniszló |
Uralkodási ideje | |
1697. június 27. – 1704. szeptember 1. | |
Koronázása | Waweli székesegyház 1697. szeptember 15. |
Elődje | III. János |
Utódja | I. Szaniszló |
Szászország választófejedelme | |
I. Frigyes Ágost | |
Uralkodási ideje | |
1694. április 27. – 1733. február 1. | |
Elődje | IV. János György |
Utódja | II. Frigyes Ágost |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Wettin |
Született | 1670. május 12. Drezda |
Elhunyt | 1733. február 1. (62 évesen) Varsó |
Nyughelye | Drezdai székesegyház (szíve) Waweli székesegyház (teste) |
Édesapja | III. János György szász választófejedelem |
Édesanyja | Dániai Anna Zsófia |
Házastársa | Brandenburg–Bayreuthi Krisztina Eberhardine |
Gyermekei | III. Ágost lengyel király és szász választófejedelem (legitim) |
Vallás | római katolikus |
Erős Ágost aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erős Ágost témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ágostot már élete folyamán nagy fizikai ereje okán az Erős, a Szász Herkules és a Vasököl jelzőkkel illették. Ő volt III. János György szász választófejedelem és Dániai Anna Zsófia fiatalabb gyermeke. Fivére, IV. János György 1694-es fiúutód nélküli halálát követően lett Szászország választófejedelme, majd 1697-ben választották meg a Lengyel–Litván Nemzetközösség élére. Megválasztása érdekében áttért a lutheránusról a katolicizmusra. Katolikusként megkapta az Aranygyapjas rend lovagja kitüntetést, és megalapította a Fehér Sas-rendet, amely a mai napig Lengyelország legmagasabb állami kitüntetésének számít. Ágost a művészetek és az építészet pártfogoltja és mecénásaként is ismert lett: a szász fővárost, Drezdát, a Német-római Birodalom egyik kulturális központjává alakította, emellett hatalmas művészeti gyűjteményt is felhalmozott.
Uralkodása ugyanakkor mind gazdasági, mind politikai szempontból nehéz időszakot hozott a Nemzetközösségnek. Ő vezette a lengyel seregeket a nagy északi háborúban, amely folyamat végül lehetővé tette Oroszország számára a megerősödést Európában, különösen lengyel földön. Egyik fő politikai törekvése az abszolutista királyi hatalom megerősítése volt. Ezt idegen, főként szász és orosz erők bevonásával próbálta elérni, amellyel destabilizálta az államot. 1704-ben svéd segítséggel Stanisław Leszczyński került hatalomba, így Ágostnak le kellett mondania a koronáról. 1709-ben újra visszatért, majd 1733-as halálát követően kirobbant a lengyel örökösödési háború.
Ágost testét a waweli székesegyházban, míg szívét a drezdai Szentháromság-székesegyházban helyezték el. Még 1693-ban házasodott össze Brandenburg–Bayreuthi Krisztina Eberhardine-val, akitől egyetlen törvényes fia, a későbbi III. Ágost lengyel király származott. Ágostnak ezen kívül számos, egyes állítások szerint több száz szeretője és illegitim gyermeke is volt.[1][2]