Izoleucin
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az izoleucin (rövidítve Ile vagy I)[2] az α-aminosavak közé tartozó szerves vegyület, képlete HO2CCH(NH2)CH(CH3)CH2CH3. Esszenciális aminosav, vagyis az emberi szervezet nem képes előállítani, a táplálékkal kell bevinni. Kodonjai az AUU, AUC és AUA.
További információk Kémiai azonosítók, SMILES ...
l-Izoleucin | |||
Az izoleucin kémiai szerkezete | Az izoleucin kémiai szerkezete | ||
IUPAC-név | izoleucin | ||
Más nevek | 2-amino-3-metilpentánsav | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 73-32-5 | ||
PubChem | 791 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C6H13NO2 | ||
Moláris tömeg | 131,17 g/mol | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] | ||
R mondatok | (nincs)[1] | ||
S mondatok | (nincs)[1] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Bezárás
Szénhidrogén oldallánca révén a hidrofób aminosavak közé tartozik. Oldallánca – a treoninhoz hasonlóan – királis. Az izoleucinnak négy sztereoziomerje lehetséges, ebből kettő az l-izoleucin diasztereomerje. A természetben azonban az izoleucinnak csak egy enantiomerje található meg, a (2S,3S)-2-amino-3-metilpentánsav.