Johann Lucas Kracker

Johann Lucas Kracker, magyarosan Kracker János Lukács^[2] (Bécs, 1719. március 3. – Eger, 1779. december 1.) Ausztriában, Cseh-Morvaországban és Magyarországon működő,^[1] cseh családból származó, a késő barokk festőművészet képviselője.

Johann Lucas Kracker
Johann Lucas Kracker portréja
Született	1719. március 3. Bécs
Meghalt	1779. december 1. (60 évesen) Eger
Sírhely	Hatvani temető
Nemzetisége	cseh
Stílusa	késő barokk
Aki hatott rá	Paul Troger[1] Daniel Gran[1]
Johann Lucas Kracker aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Lucas Kracker témájú médiaállományokat.

Életpályája

Bécsben élő, cseh származású szobrászcsaládban született. 1733–1744 (1738–1749^[3]) között a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, és Anton Herzog freskófestő segédje volt.^[4]

Legkorábbi festményei Grazban (1742-ből) és Szlovéniában (1744–45-ből) találhatók.^[4]

Az 1740-es évek végén Morvaországba települt, ahol Joseph Thadeus Rotter brünni festőnek segédkezett, de 1749-ben már önállóan dolgozott Znojmóban.^[4] A város premontrei kolostorának (németül Klosterbruck kolostor, csehül Loucký kolostor) segítségével a helyiek mellett magyarországi megrendelésekhez is hozzájutott. Az ötvenes években készítette el a jászói premontrei prépostság és a varannói pálos templom és kolostor freskóit, valamint a sasvári pálos templom Remete Szent Pál- és Nepomuki Szent János-mellékoltárképét.^[4]

1760-ban Prágába hívták, és 1760–61-ben ott alkotta a fő művének tartott Szent Miklós csodái és megdicsőülése című mennyezetfreskót a jezsuiták Szent Miklós-templomában.^[4]

1762-ben Sauberer prépost hívására ismét Jászón dolgozott: a templom mennyezetét és oltárképeit, valamint a kolostor oromzatának freskóit festette meg.^[4]

1764. szeptember 15-én levélben ajánlotta fel szolgálatait gróf Eszterházy Károly egri püspöknek, aki az ajánlatot elfogadta. Kracker egri freskói közül több elpusztult.^[4] 1778-ban készítette el az egri líceum könyvtártermében a tridenti zsinatot ábrázoló freskót, amelyen 150 életnagyságú alak szerepel, közülük 132-en a zsinat résztvevői.

Bővebben: Főegyházmegyei Könyvtár (Eger)

Eszterházy vele akarta megfestetni a Líceum dísztermének freskóit is, de erre a művész betegsége, majd halála miatt már nem kerülhetett sor.

Különböző szenteket ábrázoló vászonfestményei Jászó, Eger, Mezőtárkány, Tiszapüspöki, Feldebrő, Egerszalók, Besztercebánya és Kápolna római katolikus templomaiban vannak.

Emlékezete

• Síremléke Egerben, a Hatvani temető IV/13/30 parcellájában áll (nem messze a kápolnától, attól északra. Bezegh György apátkanonok állíttatta a festő tiszteletére. Hasáb alakú talapzatába márványtáblát építettek. Fölötte keretelt medalionban virágfüzérrel átkötött paletta ecsetekkel utal a festőművészre. A szobor térdre ereszkedő nőalakja jobbjával stilizált sziklára állított keresztet ölel át, bal kezével pedig egy horgonyra támaszkodik.^[5]