Kaolinit
ásványcsoport / From Wikipedia, the free encyclopedia
A kaolinitfélék a fillo- vagy rétegszilikátok alosztályának agyagásványok alcsoportjába tartozó ásványcsoport.
Gyors adatok
Kaolinit | |
Főként kaolinitből álló, földes szerkezetű kaolin (porcelánföld) | |
Általános adatok | |
Képlet | Al4Si4O10(OH)8 |
Kristályrendszer | triklin |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Szilikátásványok |
Alosztály | Filloszilikátok |
Csoport | agyagásványok |
Azonosítás | |
Megjelenés | földes szerkezetű, finom pikkelyekből álló halmazokat alkot |
Szín | fehér, sárgás, illetve barnás vagy zöldes árnyalatú |
Fény | nagyobb pikkelyeken gyöngyházfényű |
Átlátszóság | átlátszó és áttetsző |
Törésmutató | nα = 1,553–1,565,
nβ = 1,559–1,569, nγ = 1,569–1,570 |
Pleokroizmus | nincs |
Keménység | 1-2 |
Hasadás | tökéletes |
Törés | egyenetlen |
Sűrűség | 2,6 g/cm³ |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaolinit témájú médiaállományokat. |
Bezárás
A kaolin természetben előforduló lágy, porózus agyag, amely a kaolinit ásványcsoportba tartozik. A kaolin fő összetevője a kaolinit, emellett gyakran tartalmaz kvarcot.
A kaolin elnevezés eredete első lelőhelyeinek egyikéből származik: Kao (magas) Ling (hegy) (kínai).
A Magyarhoni Földtani Társulat a 2022-es év ásványának jelölte a gipsz és a magnetit mellett, bár a címet a magnetit nyerte el.[1]