Kapszid
From Wikipedia, the free encyclopedia
A kapszid a vírus külső fehérjeburka, amely a genomját, a DNS-ből vagy RNS-ből álló genetikai anyagát veszi körbe. Kisebb alegységekből, kapszomerekből tevődik össze, amelyek egy vagy több fehérjéből állhatnak.
Alakjuk többféle lehet. A vírusok többségének kapszidja vagy helikális (hosszú henger, amelyet csigavonalszerűen egymáshoz kapcsolódó kapszomerek alkotnak) vagy szférikus (valójában ikozaéder vagy annak változata) szerkezetű.[1][2] Egyes vírusok, mint pl. a bakteriofágok bonyolultabbak, a gazdasejthez való kapcsolódást segítő struktúrák épülnek az alapkapszidhoz.[3] Az ikozaéder oldalai egy- vagy többféle fehérjéből épülhetnek fel, például a száj- és körömfájás vírusának kapszidja háromféle (VP1-3) proteinből áll.[4]
Egyes vírusok a kapszidon felül külső lipidburokkal is rendelkeznek; ez a gazdasejt valamelyik membránjából (sejthártyából, maghártyából, vagy a Golgi-apparátus lipidhártyjából) származik.[5]