Kofun-kor
japán őstörténeti korszak / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Kofun-kor (古墳時代, Kofun dzsidai) korai japán történelmi időszak, az Aszuka-korral egybefoglalva Jamato-kor része. A Kofun-kor maga a Jajoi-kort követi, körülbelül 250-től egészen 538-ig tartott. A kofun japán szó a tipikusan erre a korra jellemző halomsírokra utal.
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek. |
A Kofun-kor a kulturális különbségek miatt elválasztandó az Aszuka-kortól. A Kofun-kor erősen sintó beállítottságú volt, mely előbb volt jelen a területen, mint a buddhizmus.
A korszak nyomai egészen Nyugat-Honsú és Észak-Kjúsútól (az ezen a környéken található tanegasimai kofun stílusú halomsírok és két nagyon régi jakusimai sintó szentély tanúskodnak ezen korszak déli határairól) a mai, északi Niigata prefektúrában található Tainai-ig megtalálhatóak (ahol egy Jamato-birodalomhoz köthető személy sírját tárták fel), feltételezvén ezt a helyet a birodalom északi határának.
Ez a szócikk főként a kor kulturális és szociális jellemzőivel foglalkozik, csupán rövid történelmi összefoglalóval.