Lenhossék József
(1818-1888) magyar orvos, anatómus, antropológus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Lenhossék József (Buda, Várnegyed, 1818. március 20. – Budapest, 1888. december 2.) magyar orvos, anatómus, antropológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi anatómia korai, 19. századi korszakának jelentős alakja, a mikroszkópos szövettani vizsgálatok, valamint a szervezet életfolyamatainak morfológiai összefüggéseit feltáró funkcionális anatómia iskolateremtő egyénisége volt. Számottevő eredményeket ért el a központi idegrendszer bonctani leírása, az agytörzsi hálózatos állomány felfedezése terén. 1859-től 1888-ig a pesti, majd budapesti egyetem bonctani tanszékének egyetemi tanára, anatómiai intézetének igazgatója volt. Munkássága hasonlóképpen jelentős a fizikai antropológia számára, nevéhez fűződik a hazai koponyatani (kraniológiai) vizsgálatok tudományos alapokra helyezése.
Lenhossék József | |
Pollák Zsigmond metszete (1878) | |
Született | 1818. március 20. Buda |
Elhunyt | 1888. december 2. (70 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Bossányi Emma Adél[1] |
Gyermekei |
|
Szülei | Lenhossék Mihály Ignác |
Foglalkozása | orvos, anatómus, antropológus, egyetemi oktató, akadémikus |
Iskolái |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenhossék József témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Lenhossék-orvosdinasztia középső tagja, apja Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus, fia Lenhossék Mihály (1863–1937) orvos, anatómus. Unokája Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós.