Magnezit
egy karbonátásvány / From Wikipedia, the free encyclopedia
A magnezit egy karbonátásvány, a magnézium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa. Nevét az ókori Thesszália egyik városáról, Magnésziáról (Μαγνησία) kapta.[1]
Nem tévesztendő össze a következővel: magnetit. |
Gyors adatok
Magnezit | |
Általános adatok | |
Kémiai név | magnézium-karbonát |
Képlet | MgCO3 |
Kristályrendszer | trigonális |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Karbonát- és rokon ásványok |
Alosztály | Pótanion nélküli vízmentes karbonátok |
Csoport | Kalcitcsoport |
Azonosítás | |
Megjelenés | főleg romboéderes, szkalenoéderes kristályalakban vagy tömegesen |
Szín | sárgás, szürkésfehér vagy barna |
Porszín | fehér |
Fény | üvegfényű |
Átlátszóság | áttetsző vagy átlátszatlan |
Keménység | 3,5-4,5 |
Hasadás | kitűnően hasad a romboéderek mentén |
Törés | egyenetlen, kagylós törésű, rideg ásvány |
Oldhatóság | meleg sósavban pezsegve oldódik |
Sűrűség | 2,9-3,1 g/cm³ |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magnezit témájú médiaállományokat. |
Bezárás
Főleg romboéderes, szkalenoéderes, ritkábban prizmás vagy táblás kristályokban található. Gyakori a tömeges kristályos, lemezes, szálas megjelenése. Fontos tűzállóanyag ipari felhasználásban, kohó bélelő téglák és idomok gyártására. Nikkel szennyeződés esetén az elnevezése: hoshit, nikkel és vas együttes szennyezésű változata a breunnerit. Tömeges, aprószemcsés kristályos megjelenésben nehezen különböztethető meg a dolomittól.