Maróthi György

Tehetős debreceni polgárcsaládból származott. 1732-ben hét évig tartó külföldi tanulmányútra indult, melynek során a nagy svájci (Bázel, Zürich, Bern) és holland (Groningen, Hága, Utrecht, Leiden, Amszterdam) egyetemek előadásait látogatta. Zürichben a zenével, Hollandiában a kísérleti fizikával került közelebbi kapcsolatba. A három holt nyelv mellett (héber, görög, latin) tudott franciául, hollandul, németül és angolul.^[2]

Hazatérve a Debreceni Református Kollégium történelem, matematika, latin irodalom és retorika professzora lett. Külföldről könyvtárnyi könyvet hozott magával, s ezeket jórészt a Kollégiumnak adományozta.^[2]

1739-ben svájci minták nyomán a többszólamú zsoltáréneklést kívánta meghonosítani az istentiszteleteken. Első lépésként ugyanebben az évben megalapította a Kollégiumi Kántust.

Az egykorú iskolázás egyoldalú latin-filológiai művelődési irányával szemben az élő modern nyelvek (francia, német) tanítását szerette volna elérni. A földrajzoktatásban a leíró földrajzon kívül bevezette az általános és csillagászati földrajzot is. Sürgette, hogy az elemi oktatás a nép anyanyelvén történjék, ezt a harcát a későbbiekben Domokos Lajos főbíró folytatta.

Maróthi a következő évben (1740) többszólamú zsoltárkiadást is megjelentetett a zürichi minta alapján.^[3] Az Arithmetica… (1743) című munkájában magyar nyelven tárgyalta a számtan elemeit. A könyvet a református iskolák a következő évszázad elején is használták, és Descartes elvei helyett a német Christian Wolff újabb filozófiai nézeteit képviselte. Előszavában kifejtette a matematikai oktatásra vonatkozó, korát megelőző nézeteit.^[4] Ugyanebben az évben átszervezte az előző évben alapított főiskolai énekkart, nagy fontosságot tulajdonítva a művészi ének tanításának. Az év második felében adta ki a Szenczi Molnár Albert-féle Psalteriumot, amelynek függelékeként megjelentette a A Soltároknak a kóták szerént való éneklésének mesterségének rövid summája című, az első magyar nyelvű zeneelméleti munkát. Ugyancsak 1743-ban állították fel kezdeményezésére az első debreceni csillagvizsgálót.^[2]^[5]

Folytatásként „Collegium Musicum”-ot, zenei együttest tervezett, de 29 évesen elvitte a korai halál.^[6] Így ez a terve nem valósult meg, de az általa alapított – az első, azóta is folyamatosan működő magyar ifjúsági kórus –, a Kántus továbbvitte szellemiségét, hogy hitben és munkában edzett generációkat neveljen.^[3]

Maróthi György

Született	1715. február 11. Debrecen
Elhunyt	1744. október 16. (29 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	zeneszerző zenepedagógus matematikus pedagógus csillagász
A Wikimédia Commons tartalmaz Maróthi György témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Művei

Emlékezete

Jegyzetek

Források

Wikiwand - on