Mustafa Kemal Atatürk
török marsall és államférfi / From Wikipedia, the free encyclopedia
Mustafa Kemal Atatürk (Selânik, Oszmán Birodalom, 1881. március 12. (május 19.[1]) – Isztambul, Törökország, 1938. november 10.), 1934. november 24-éig Gazi Mustafa Kemal Paşa (a gazi szó jelentése: hős) török származású oszmán pasa, katona és államférfi, a török függetlenségi háború hőse (ezért kapta a Gazi nevet), majd a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke. 1934-ben a Török Nemzeti Országgyűlés adományozta neki vezetéknevét, melynek jelentése: a törökök atyja.
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Mustafa Kemal Atatürk magánélete szócikkel. |
Mustafa Kemal Atatürk | |
A Török Köztársaság első miniszterelnöke, köztársasági elnöke, házelnöke, a Köztársasági Néppárt első elnöke | |
Hivatali idő 1920 – 1938 | |
Utód | İsmet İnönü (köztársasági elnök; pártelnök) Fevzi Çakmak (miniszterelnök) Ali Fethi Okyar (házelnök) |
Katonai pályafutása | |
Rendfokozata | hadseregtábornok (Mareşal) |
Egysége | Oszmán Birodalomban: Yıldırım egység, 19. hadsereg, 16. hadsereg, 2. hadsereg, 7. hadsereg Törökországban: török hadsereg egésze |
Csatái | tobruki csata (1911) ANZAC-öböli partraszállás Conk bayırı-i csata Yusufçuk dombi csata Sarı bayıri csata bitlisi csata sakaryai csata dumlupınari csata |
Kitüntetései | Lista (24) |
Született | 1881. március 12. (május 19.[1]) Selânik, Oszmán Birodalom |
Elhunyt | 1938. november 10. (57 évesen) Isztambul, (Dolmabahçe palota), Törökország |
Sírhely |
|
Párt | Köztársasági Néppárt |
Szülei | Zübeyde Hanım Ali Rıza Efendi |
Házastársa | Latife Uşşaki |
Gyermekei |
|
Foglalkozás | katona |
Iskolái |
|
Halál oka | májzsugor |
Díjak |
|
Köztársasági elnök: 1923. október 29. – 1938. november 10. Miniszterelnök: 1920. május 3. – 1921. január 24. Házelnök: 1920–1923 Pártelnök: 1923–1938 | |
Mustafa Kemal Atatürk aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mustafa Kemal Atatürk témájú médiaállományokat. |
Pályafutását katonaként kezdte, az ő nevéhez fűződik a törökök Gallipolinál aratott győzelme és az aleppói 7. hadsereg sikere az első világháborúban. A háború után erősen ellenezte a sèvres-i békeszerződés megkötését, mely csupán Anatólia egyes területeit hagyta volna meg a törökök számára. Az 1919–23-as török függetlenségi háború alatt fokozatosan kiszorította az országból a görög, olasz, francia és brit csapatokat, felszámolta a lázadásokat, eltörölte a szultánságot, majd 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot.
A köztársaság létrejötte után gazdasági, kulturális és szociális reformokat vezetett be. Ő volt az ország egyetlen politikai pártjának, a Köztársasági Néppártnak az elnöke, a parlament első házelnöke, az első köztársasági elnök és az első miniszterelnök is.
Törökországban valóságos kultusza bontakozott ki már életében.