Német-római Birodalom
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság,[1] eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában. A császári cím német és olasz királyságok feletti hatalmat jelentett,[2][3][4] melyet a Római Birodalom császáraitól származtattak ("translatio imperii").[5] A császárt a birodalom legtekintélyesebb fejedelmei választották mint primus inter pares (első az egyenlők között) és a pápa koronázta meg. Gyakorlatban a császár hatalmának nagysága a hadseregétől és szövetségeitől függött.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Német-római Birodalom | |||||||
Heiliges Römisches Reich deutscher Nation 962. február 2. – 1806. augusztus 6. | |||||||
| |||||||
A Német-római Birodalom kiterjedései (animáció) | |||||||
Általános adatok | |||||||
Fővárosa | Róma Aachen (800–1562) Palermo (1194–1254) Innsbruck (1508–1519) Bécs (1550–1583; 1612–1806) Frankfurt (1562–1806) Prága (1583–1612) Regensburg (1594–1806) Wetzlar (1689–1806) | ||||||
Terület | 1 000 000 km² | ||||||
Népesség | 1648: 16 000 000 fő 1700: 25 000 000 fő 1800: 29 000 000 fő | ||||||
Hivatalos nyelvek | latin, német | ||||||
Vallás | római katolikus, evangélikus (16. sz.-tól), református (18. sz.-tól) | ||||||
Államvallás | |||||||
Kormányzat | |||||||
Államforma | Konföderációs feudális választói monarchia | ||||||
Uralkodó | I. Ottó (első) II. Ferenc (utolsó) | ||||||
Dinasztia | Liudolf-ház Száli-ház Supplinburg-ház Stauf-ház Welf-ház Luxemburg-ház Wittelsbach-ház Habsburg-ház Lotheringiai-ház Habsburg–Lotaringiai-ház | ||||||
Államfő | A mindenkori (szent római) császár (Imperator) | ||||||
| |||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Német-római Birodalom témájú médiaállományokat. |
A birodalom története egészen Nagy Károlyig nyúlik vissza.[6] A 843-ban megkötött verduni szerződés rakta le az új állam alapjait. Hivatalosan 962-ben alakult meg, és majdnem egy évezreddel később, 1806-ban bomlott fel. Valójában a birodalmat a későbbi korok gyakran csak egyfajta keretnek tekintették, amelyen belül rengeteg kisebb, független hercegség, püspökség, királyság, város és birodalom létezett. Ha mai viszonyok között vizsgáljuk a kiterjedését, akkor a császárság magában foglalta Németország, Ausztria, Csehország, Liechtenstein, Szlovénia, Belgium és Luxemburg – egyes időszakokban Hollandia és Svájc – teljes területét, ezen felül bizonyos időszakokban a mai Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Hollandia és Svájc egyes részeit is uralta.
Egyes vélemények szerint a birodalom átmenetet képezett egy állam és egy vallásos konföderáció között. 1748-ban Montesquieu „A törvények szelleméről” című könyvében a birodalmat egyfajta „föderatív német köztársaságnak” (république fédérative d’Allemagne) minősítette, utalva a német népek föderatív jellegű összetartozására.[7] Voltaire véleménye szerint „A Szent Német-római Birodalom semmiképpen sem volt szent, de német, római, sőt még birodalom sem.” [8]
A Birodalmat északon Dánia, a Balti- és az Északi-tenger, keleten Lengyelország, míg délen és délkeleten a Habsburgok területe határolta. Délen a Birodalom területéből alakult meg Svájc, míg nyugaton Franciaország és Németalföld helyezkedett el határainál.