Nyék (törzs)
honfoglalás kori magyar törzs / From Wikipedia, the free encyclopedia
A nyék törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt. Neve a feltételezések szerint az ugor eredetű nyék köznévvel egyeztethető etimológiailag, de ez csak teória. Ennek eredeti jelentése: kerítés, sövény, elkerített hely, erdei kert lehetett,[1] illetve a magyar nyelv értelmező szótára szerint három jelentéstartalma is elkülöníthető, jelenthet vadaskertet; továbbá akolt, cserényt, ahol körülkerített, árkolt területen állatokat (ló, szarvasmarha) tartottak, a harmadik értelmezése pedig táj, vidék, környék.[2] Általános felfogás szerint a törzsnév eredeti jelentése arról tanúskodik, hogy a nyék törzs az elővéd szerepét töltötte be a magyar törzsszövetségben, amit az is alátámaszt, hogy Bíborbanszületett Konstantin felsorolásában rögtön az első helyen említett kabarok után sorolja fel kettes sorszámmal.[1]
Ez a szócikk a magyar törzsről szól. Hasonló címmel lásd még: Nyék (egyértelműsítő lap). |
Ennél meggyőzőbb magyarázat a prototörök *jek,[3] illetve az ótörök (köktürk) jigen (amelynek alapján Szergej Anatoljevics Sztarosztyin a *jeken prototörök szót rekonstruálta)[4] szavakkal rokonítás. Az előbbi jelentése „horog”, az utóbbié „fűféle. nád”. Mindkettő megfelelő egy törzsnév eredetének, ugyanakkor jobban magyarázhatók, mint a „kerítés” egy hadrendi helyzetből fakadóan. Emellett a hadrendek mindig változtak az igények szerint, nem valószínű, hogy ilyen eredetű lenne bármelyik törzsnév. Az ótörök szó ugor átvételre utal.