A rektor az egyetem vagy főiskola kinevezett vezetője, akit Magyarországon az egyetemi szenátus döntése alapján, a felsőoktatásért felelős miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevez ki vagy ment fel.[1] (2005 előtt a többkarú főiskolák vezetőjének hivatalos elnevezése főiskolai rektor volt, míg a karokra nem tagolódó főiskolák élén főigazgató állt, a bolognai folyamattal azonban ez a különbségtétel megszűnt.)
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
 |
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
Szóeredet latinból: rector (nevelő vezető, kormányos), rego (vezet, „egyenesen megy”).
Jogszabályi háttér
A rektor jogállását jelenleg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény határozza meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény mellett. A felsőoktatásról szóló törvény 13. § (1) szerint "a felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe."
A rektor fenti két törvényben megfogalmazott feladatait tovább szabályozza az aktuális kormányrendelet, valamint a kapcsolódó Emmi és más minisztériumok kapcsolódó rendeletei.
Jogállása
A 2005. év CXXXIX. tv. leszögezi, hogy az egyetem vezetője a rektor, akit a 100. §-ban előírtak szerint a köztársasági elnök bízhat meg, vagy menthet fel. (A főiskola rektorát a miniszterelnök bízza meg vagy menti fel a 101. §-ban foglaltak alapján.) Egyetem rektora csak egyetemi tanár lehet, főiskola rektora lehet egyetemi tanár, főiskolai tanár, egyetemi docens, kutatóprofesszor vagy tudományos tanácsadó. A minisztérium közvetíti a rektor javasolt személyét, valamint a kinevezési okmány is átfut rajta. Az egyetem döntést hozó, valamint a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a szenátus. Emellett működik a törvényben meghatározott feladatokkal a gazdasági tanács. Mindezek működéséért egy személyben felelős a rektor.
- A rektor a gazdasági tanácsnak hivatalból tagja. A gazdasági tanács megalakulását a rektor készíti elő (szervezi).
- A rektor a szenátus elnöke. A rektori pályázatok rangsorolása a szenátus hatáskörébe tartozik. Amíg nincs rektor (pl. alapításkor vagy a választási idő lejártán belüli elhalálozáskor) a felügyeleti szerv által ideiglenesen kinevezett intézményvezető a felelős vezető.
Főbb feladatai
- az intézmény vezetése, képviselete s minden olyan ügyben döntés, amely nincs testületi hatáskörben, vagy hivatalból más személy hatáskörében;
- a munkáltatói, tulajdonosi és meghatározott alapítási jogkör gyakorlása;
- felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, lásd a törvény 29. §-át.
Ezen kívül a rektor feladatkörébe tartozik például
- különböző oktatói kinevezések,
- hallgatói jogviszony rendkívüli megszüntetése stb.
Az egyetem rektora részt vesz a Magyar Rektori Konferencia munkájának szervezésében. A Magyar Rektori Konferencia érdekképviseleti, javaslattevő, véleményt nyilvánító jogi személy.[2]
Az intézmény fenntartó (a minisztérium[3] v. más jogosult) kezdeményezi a rektor kinevezését v. felmentését és gyakorolja felette általában a munkáltatói jogokat. A szenátus rektorjelölt javaslatát a fenntartó csak indokolt esetben (jogtalan eljárás, előírt feltételek teljesülésének hiánya esetén) nem köteles továbbítani a köztársasági elnök illetve az illetékes miniszter felé.
A rektornak joga van az intézmény önállóságát megsértő fenntartói intézkedés esetén, annak közlésétől számított 30 napon belül, bírósági eljárást kezdeményezni (115. §.(14)bek.).
A rektornak beszámolási kötelezettsége van a testületek, a fenntartó és felügyeleti szervek felé.
A nemzeti felsőoktatási törvény
2011. évi CCIV. törvény jelenleg foglalkozik a rektort érintő ágazati feladatok meghatározásával, valamint a rektornak a felsőfokú oktatási intézmények (egyetem, főiskola) irányítását kiegészítő szakmai szervekhez[4] fűződő jogaival és kötelezettségeivel.
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
