Robert Fico
szlovák jogász, politikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Robert Fico (Nagytapolcsány, 1964. szeptember 15. –) szlovák jogász, baloldali politikus, a kommunista gyökerű, baloldali populista[2][3][4] Irány – Szociáldemokrácia (SMER-SD) párt elnöke, mely a kormányzása alatt számos magyarellenes intézkedést hozott. 2006. július 4. és 2010. július 8. között, valamint 2012. április 4-től 2018. március 22-ig[5] Szlovákia miniszterelnöke. 2023. október 25-től ismét miniszterelnök.
Robert Fico | |
Szlovákia miniszterelnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2023. október 25. | |
Köztársasági elnök | Zuzana Čaputová |
Előd | Ódor Lajos |
Hivatali idő 2012. április 4. – 2018. március 22. | |
Köztársasági elnök | Ivan Gašparovič (2012-2014) Andrej Kiska (2014-2018) |
Előd | Iveta Radičová |
Utód | Peter Pellegrini |
Hivatali idő 2006. július 4. – 2010. július 8. | |
Köztársasági elnök | Ivan Gašparovič |
Előd | Mikuláš Dzurinda |
Utód | Iveta Radičová |
Született | 1964. szeptember 15. (59 éves)[1] Nagytapolcsány |
Párt |
|
Házastársa | Svetlana Ficová (1988–) |
Foglalkozás | politikus |
Iskolái | Comenius Egyetem Jogtudományi Kar |
Vallás | katolicizmus |
Díjak | Fehér Oroszlán-rend (2014. október 28.) |
Robert Fico aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Fico témájú médiaállományokat. |
Robert Fico pártjának, a Smernek a kormányzása alatt számos magyarellenes, szlovákosító intézkedést vezettek be: betiltották a felvidéki magyarok számára a kettős állampolgárság lehetőségét,[6] a szlovák nyelvtörvény módosításával jelentősen korlátozták a magyarok anyanyelvhasználatát,[7] megerősítették a magyarok kollektív bűnösségét rögzítő Beneš-dekrétumokokat,[8] a szlovákiai magyar iskolákban használt tankönyvekbe szlovákul kerültek be a helységnevek,[9] emellett történelemhamisító állítások kerültek be a történelemtankönyvekbe.[10][11]
Robert Fico kormánya az önkormányzatok finanszírozását úgy változtatta meg, hogy az egyes önkormányzatoknak jutó állami támogatás mértékét befolyásolja az adott település tengerszint feletti magassága. Szlovákiában a magyarok döntően az ország déli, nagyrészt alacsonyan fekvő területén élnek, míg a szlovákok jellemzően az északabbi, hegyvidéki területeken, így a magyar többségű települések jelentősen kisebb bevételre jogosultak a szlovák többségű településeknél.[12]
2008-ban Dunaszerdahelyen egy mérkőzésen ok nélkül brutálisan megverték a rendőrök a DAC futballcsapat szurkolóit, közülük többen életveszélyes állapotba kerültek.[13][14] 2009-ben kitiltották Szlovákiából Sólyom László akkori köztársasági elnököt.[15] 2010-ben a pozsonyi várudvaron I. Szvatopluk morva fejedelmet ábrázoló szobrot állítottak fel, melyen a zsidók deportálásában részt vevő, nácibarát Hlinka-gárda szimbóluma látható. Az szobrot Ján Kulich szobrászművész készítette, aki a kommunista diktatúra idején a párt udvari művésze volt.[16]
Malina Hedviget 2006-ban ismeretlenek megverték Nyitrán, mert magyarul beszélt mobiltelefonjába az utcán. Az eset után alig két héttel Robert Fico akkori miniszterelnök és Robert Kaliňák akkori belügyminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rendőrség leállítja a nyomozást, mert állításuk szerint a lány kitalálta az egész történetet.[17] Később újságírók áttanulmányozták a nyomozás anyagait, és kiderítették, hogy Kaliňák olyan „bizonyítékokat” hozott fel, amelyek a kihallgatási jegyzőkönyvben egyáltalán nem szerepelnek. 2007 májusában vádat emeltek Malina Hedvig ellen hamis tanúzás és hamis eskütétel miatt, mely miatt akár öt év szabadságvesztésre is számíthatott.[18] Malina Hedvig 2016 februárjában kérvényezte, hogy ügyét magyarországi bíróságnak adják át, amely két évvel később felmentette őt a rágalmak alól. Az elkövetőket, akik megverték őt, soha nem fogta el a szlovák rendőrség.[19]