Rényi Alfréd

Rényi Alfréd (Budapest, 1921. március 20. – Budapest, 1970. február 1.^[1]) magyar matematikus, akadémikus, Rényi Kató férje.

Rényi Alfréd
Született	1921. március 20.[2][3] Budapest[4]
Elhunyt	1970. február 1. (48 évesen)[2][5][6][3] Budapest[7]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Rényi Kató
Szülei	Rényi Artúr
Foglalkozása	matematikus egyetemi oktató
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1940–1944) Szegedi Tudományegyetem (1944–1945, doktorátus) Leningrádi Egyetem (1946–1947)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1949)[8] Kossuth-díj (1954)
Halál oka	természetes halál[9]
Sírhelye	Farkasréti temető (6/1-1-31)[10]
A Wikimédia Commons tartalmaz Rényi Alfréd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Származása

Budapesten született Rényi Artúr (1884–1953)^[11] mérnök és Alexander Borbála gyermekeként.^[12] Apai nagyszülei Rosenthal Alfréd kereskedő és Hirschler Ilona (1848–1926),^[13] anyai nagyszülei Alexander Bernát (1850–1927)^[14]filozófus, egyetemi tanár és Brössler Regina voltak.

Tanulmányai

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Fejér Lipót tanítványa volt 1940–44 között, majd a második világháború után a szegedi egyetemen Riesz Frigyesnél doktorált. Kandidátusi fokozatát 1947-ben Moszkvában szerezte.

Pályafutása

1949-től a debreceni tudományegyetem professzora lett. 1950-ben ő hozta létre a Magyar Tudományos Akadémia gyorsan világhírűvé vált Alkalmazott Matematikai Intézetét, amelynek haláláig igazgatója volt. 1952-től az ELTE valószínűségszámítási tanszékét is vezette.

Rényi Alfréd sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/1-1-31

1949-től az Akadémiának levelező, 1956-tól rendes tagja lett. Emlékére az Akadémia Matematikai Kutató Intézete 1972-ben Rényi-díjat alapított.

Tudományos érdemei

A matematikában a kombinatorika, a gráfelmélet, és főleg a valószínűségszámítás területén ért el eredményeket. 1947-ben továbbfejlesztette a Linnyiktől származó nagy szitát, és ennek felhasználásával világraszóló eredményt ért el a Goldbach-sejtéssel kapcsolatban: igazolta, hogy minden elegendően nagy páros szám egy prímszám és egy olyan szám összege, amelynek legfeljebb K prímosztója van, ahol K egy konkrét, megadható szám. Mintegy 350 cikkéből 32 Erdős Pállal közös. Jelentős volt a tudománynépszerűsítő tevékenysége is.

„A matematika lételeme volt; séta közben, síelés vagy autóvezetés közben is mindig hajlandó volt matematikai diszkusszióba belemenni. Ez a szüntelen lobogás, ez a cigarettával és feketekávéval állandóan élesztett izzás égette el fiatalon, munkaereje és kedve teljében, pillanatra sem érezve a hanyatlás fájdalmát.” (Turán Pál)

Mondásai:

„Aki azt mondja, nem szereti a matematikát, az tulajdonképpen azt mondja, nem szeret gondolkozni.”

„Ha rossz kedvem van, matematizálok, hogy jó kedvem legyen. Ha jó kedvem van, matematizálok, hogy megmaradjon a jó kedvem.”

„A matematikus olyan gép, amely kávéból tételeket készít.” (Ezt sokan hibásan Erdős Pálnak tulajdonítják.)

Elismerései

• 1949 – Kossuth-díj
• 1954 – Kossuth-díj

Kapcsolódó szócikkek

• Erdős–Rényi modell

Művei

• Ars Mathematica – Rényi Alfréd összegyűjtött írásai (Typotex Kiadó, 2005, ISBN 9637546588)
• Dialógusok a matematikáról, Typotex, Budapest, 1994 (MEK)
• Levelek a valószínűségről, Typotex, Budapest, 1994 (MEK)
• Napló az információelméletről
• A diary on information theory, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984
• Letters on probability, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972
• Probability theory, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970
• Valószínűségszámítás, Egyetemi tankönyv, Második kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1968