Soros György
magyar származású amerikai üzletember, filantróp és befektető / From Wikipedia, the free encyclopedia
Soros György (angolul: George Soros), születési nevén Schwartz György (Budapest, 1930. augusztus 12. –) magyar születésű amerikai üzletember[1][2] és filantróp,[3][4] közgazdász, a reflexivitás közgazdasági elméletének kidolgozója.[5][6][7][8][9]
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Soros György | |
2018-ban | |
Született | Schwartz György 1930. augusztus 12. (93 éves) Budapest, Magyarország |
Állampolgársága | magyar amerikai |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Annaliese Witschak (1960–1983) Susan Weber (1983–2005) Tamiko Bolton (2013– ) |
Gyermekei | öt gyermek: köztük Alexander |
Szülei | Soros Tivadar Szűcs Erzsébet |
Foglalkozása | üzleti mágnás befektető filantróp filozófus író közgazdász pénzember bankár kereskedő vállalkozó |
Iskolái | London School of Economics |
Kitüntetései | Puskin-érem (1999) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Soros György témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Forbes magazin 2014. májusi listáján az Amerikai Egyesült Államok 17., a világ 29. leggazdagabb embere volt 24 és fél milliárd dollárnyi becsült vagyonnal.[10] 2017-ben 18 milliárd dollárt utalt át az általa alapított Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) szervezetnek.[11] Ennek következtében 2019 májusában a Bloomberg Billionaires Index szerint már csak a világ 218. leggazdagabb embere volt, 7 milliárd dollárral.[12] A Forbes kimutatása szerint 2021-ben, 8,6 milliárd dolláros vagyonával, Soros a világ 288. leggazdagabb embere volt, egyben a második leggazdagabb magyar, Péterffy Tamás után (25 milliárd dollár).[13]
Soros György kezdetben merész pénzügyi spekulációi révén vált híressé, az 1992-es „fekete szerda” (Black Wednesday)(wd)) bekövetkezésében vállalt szerepéért a sajtóban kiérdemelte „Az Ember, Aki Bank of England-et Robbantott” címet.[14]
Soros György elkötelezett támogatója a liberális, progresszivista, emberi jogi ügyeknek, az ezekre fókuszáló civil és politikai szervezeteknek. Adományai révén sokszor világpolitikai eseményekben is szerephez jutott. Az általa létrehozott és finanszírozott Soros Alapítvány (a későbbi Open Society Foundations) az 1980-as években a keleti blokk országaiban, köztük Magyarországon számos olyan alkotót, alkotói műhelyt, kulturális terméket támogatott, akik, amelyek enélkül nem sok jóra számíthattak a kései szocializmus állami mecenatúrájától, amennyiben legfeljebb a „tűrt” kategóriába voltak sorolhatóak. Ezzel kulturális téren egyengette az utat a kelet-európai rendszerváltások előtt. A rendszerváltás után az általa alapított Közép-európai Egyetem (CEU) támogatta a volt szocialista blokk országainak demokratizálódását.[15]
Soros az USA-ban a Demokrata Párt jelentős támogatója volt. 2018-ban a Financial Times nevű brit gazdasági lap a nyitottság, a média szabadsága és az emberi jogok védelmében végzett munkájára hivatkozva az Év Emberének választotta.[16] Ezen kívül a 3652 Soros nevű kisbolygót is róla nevezték el.[17]
A liberális, progresszivista erők felkarolása miatt Soros György az általa támogatott civil szervezetekkel együtt időről időre a jobboldali, konzervatív vagy autoriter kormányok célkeresztjébe kerül. 2017 júliusától a magyar kormány intenzív kampányt folytat ellene. Ezt elsősorban Soros Györgynek az európai migrációs válsággal kapcsolatos megnyilatkozásaival indokolja.
A magyar médiában 2015 után a kormányzati kampány termékeként vagy közvetett eredményeképpen már több mint 600 új magyar szó, szóösszetétel született Soros György vezetéknevével, mint a Soros-terv, vagy a Soros-ellenes. Ezeket 2023 nyarán szótár formájában is megjelentették.[18]