Surtsey
Vulkanikus eredetű sziget, Izland partjainál / From Wikipedia, the free encyclopedia
Surtsey (IPA: ['sør̥tsɛi]) Izland partjaitól délre található vulkanikus eredetű sziget, amely az ország legdélebbi pontja. Egy a tenger alatt 130 méter mélyen kezdődő vulkánkitörés hozta létre, amely 1963. november 14-én érte el a felszínt. A kitörés valószínűleg pár nappal korábban kezdődött és 1967. június 5-éig tartott. A sziget ekkor érte el legnagyobb területét (2,7 km²), ám azóta mérete a szél és a hullámzás eróziós tevékenysége miatt folyamatosan csökken. 2002-ben mindössze 1,4 km² volt a felszíne.[1]
Surtsey | |
Surtsey, 16 nappal a kitörés kezdete után | |
Közigazgatás | |
Ország | Izland |
Népesség | |
Teljes népesség | 0 fő |
Népsűrűség | 0 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Atlanti-óceán |
Szigetcsoport | Vestmannaeyjar |
Terület | 1,4 km² |
Hosszúság | 1,7 km |
Szélesség | 1,4 km |
Tengerszint feletti magasság | 155 m |
Legmagasabb pont | Austurbunki, 154 m |
Időzóna | UTC±00:00 |
Világörökség-azonosító | 1267 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 63° 18′ 11″, ny. h. 20° 36′ 18″63.303, -20.605 | |
Surtsey weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Surtsey témájú médiaállományokat. |
A sziget a skandináv mitológia egyik alakjáról, a tűzóriás Surturról kapta a nevét, mely így izlandiul annyit jelent: Surtur szigete.
Surtsey keletkezését nagy érdeklődéssel figyelték a vulkanológusok, létrejötte óta pedig kiemelt figyelmet szentelnek neki a botanikusok, biológusok, ugyanis alkalmukban állt megfigyelni, hogy egy kietlen, kopár szigetet hogyan népesítenek be a különböző fajok.
A szigetet létrehozó, tengerfenéken található hasadék a Vestmannaeyjar tenger alatti vulkanikus rendszer része. Ez a lokális rendszer része az Atlanti-óceánt hosszában keresztülszelő, Közép-Atlanti-hátságnak. A Surtseyt létrehozó vulkáni tevékenység következtében egyéb kisebb szigetek is keletkeztek (például Jólnir), de ezek többsége hamar erodálódott.