Szászánida Birodalom
ókori állam / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt. A magát az Akhaimenidák örököseinek tartó Szászánida-dinasztia alapította 224-ben és 651-ig, az arab hódításig állt fenn. A Pártus Birodalom helyére lépett, amelynek utolsó uralkodóját, IV. Artabanoszt a birodalomalapító I. Ardasír (Artaxerxész) csatában megverte és 224-ben bevonult Ktésziphónba, a pártusok fővárosába.
Szászánida Birodalom | |||||
224 – 651 | |||||
| |||||
A Szászánida Birodalom (vörössel) | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Ktésziphón | ||||
Terület | 3 500 000 km² | ||||
Népesség | (621) 19 700 000 fő | ||||
Hivatalos nyelvek | középső perzsa, középső arámi | ||||
Vallás | zoroasztrizmus, nesztorianizmus, judaizmus | ||||
Államvallás |
| ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | monarchia | ||||
Uralkodó | nagykirály | ||||
Dinasztia | Szászánida-dinasztia | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászánida Birodalom témájú médiaállományokat. |
A Szászánidák a pártusok laza államszervezetével szemben erősen központosított, despotikus államot hoztak létre, amely ideológilag a zoroasztriánus államvallás hatalmas papságára támaszkodott. A Szászánidákat erőteljes terjeszkedési törekvések jellemezték, és e célból a királyok megreformálták a hadsereget. A fő ütőerőt e seregben a páncélos nehézlovasság képezte. A Szászánida Birodalom hatalma csúcsán Szíriától Indiáig, a kaukázusi Ibériától a Perzsa-öbölig terjedt.
A Szászánidák ki akarták szorítani a rómaiakat Ázsiából, ezért azok megerősítették az eufráteszi limest. Az újperzsa uralkodók több római császárral is heves harcokat vívtak: Valerianus császár I. Sápúr királytól elszenvedett veresége (260) után annak fogságában halt meg, megalázó körülmények közt. Ezt a diadalt örökíti meg Sápúr Nags-e-Rosztami szikladomborműve. Hatalmának végén a Szászánida Birodalom még merészebb haditettre vállalkozott, II. Huszrau szászánida király elfoglalta Kis-Ázsiát, 626-ban pedig megostromolta Konstantinápolyt, Hérakleiosz bizánci császár csak komoly erőfeszítések árán tudta visszaverni a támadást. Egy évtized múlva (636) a Szászánidák hatalma összeomlott a hódító arabok támadásai miatt.