Szahalin
From Wikipedia, the free encyclopedia
Szahalin (oroszul Сахалин; japánul 樺太 (karafuto?) vagy サハリン (szaharin?); kínaiul 庫頁 Kùyè) nagy, hosszúkásan elnyúló sziget a Csendes-óceán északi részében, az északi szélesség 45°50' és 54°24' között.
Szahalin | |
Közigazgatás | |
Ország | Oroszország |
Terület | Szahalini |
Legnagyobb település | Juzsno-Szahalinszk |
Népesség | |
Teljes népesség | 673 100 fő |
Juzsno-Szahalinszk népessége | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Az Ohotszki- és a Japán-tenger között |
Terület | 76 600 km² |
Hosszúság | 950 km |
Szélesség | 160 km |
Tengerszint feletti magasság | 1609 m |
Legmagasabb pont | Lopatyin (1609 m) |
Időzóna | UTC+11 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 51°, k. h. 143°51, 143 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szahalin témájú médiaállományokat. |
A sziget területe 78 000 km², ezzel a világ 23. legnagyobb szigete (nem sokkal kisebb, mint Magyarország), népessége azonban 2005-ös adatok szerint csak 673 100. Legnagyobb városa a 174 000 lakosú Juzsno-Szahalinszk. Lakóinak zöme orosz.
Őslakosai az ainuk, nyivhek (Csehov giljákoknak nevezte őket) és az orokszok (vagy ulták).[1] Az ainuk zöme a japán Hokkaidó szigetre költözött, amikor az oroszok 1949-ben elűzték a japánokat Szahalinról.[2]
Európai nevei a mandzsu név – szahalijan ula angga hada („az Amur torkolatának csúcsa”) – téves megfejtéséből erednek: a mandzsuban szahalijan jelentése „fekete” és az Amur folyóra (szahalijan ula) utal. Japán neve, a Karafuto az ainu Kamuj-Kara-Puto-Ja-Moszir név rövidítése (Kara Puto), aminek jelentése „a víziföld torkolatának istene”. Az ainu eredetű nevet a japánok akkor használták, amikor 1905 és 1945 között uralmuk alatt állt a sziget déli fele.