Szentendrei-sziget
sziget a Dunában / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között a Vác–Pesti-Duna-völgyben, amit keletről a folyó főága, nyugatról a Szentendrei-Duna fog közre. Az Árpád korban a Rosd nemzetség birtoka, Rosd-szigetnek is nevezték. Hosszúsága 31 kilométer, átlagos szélessége 3,5 (Tahitótfalu és a váci rév között) és 2,3 kilométer között változik; területe mintegy 56 négyzetkilométer. Felszínének tengerszint feletti magassága 100-124 méter. A szigeten szántóföldek, gyümölcsösök, szőlősök vannak, de legnagyobb jelentőségét az adja, hogy itt található Budapest és a közeli települések legfőbb ivóvízbázisa. Parti szűrési kútjai napi 600 000 köbméter kiváló minőségű ivóvizet szolgáltatnak. A szigetet határoló mindkét folyóágban néhány kisebb sziget is található, ezek többnyire beépítetlenek, területüket jellemzően ártéri galériaerdő borítja, de a Lupa-sziget üdülőterületnek minősül. Érdekessége, hogy névadó városa, Szentendre nem rajta található.
Szentendrei-sziget | |
A sziget Kisoroszi környékén | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Legnagyobb település | Szigetmonostor |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Szigetmonostor népessége | 2519 fő (2018. jan 1.)[1] +/- |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Duna |
Szigetek száma | ll |
Terület | 56 km² |
Hosszúság | 31 km |
Szélesség | 2,3–3,5 km |
Tengerszint feletti magasság | 100–124 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 42′, k. h. 19° 06′47.7, 19.1 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentendrei-sziget témájú médiaállományokat. |