Tatárjárás a Ruszban
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Magyarországot 1241-ben elpusztító tatárjárás a középkori Ruszt, a kijevi nagyfejedelemség utódállamait is sújtotta, két részben, 1223 és 1240 között.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
A magyar államtól keletre fekvő szláv területeket Magyarország előtt támadták meg a Mongol Birodalom seregei. Számos város elpusztult, mint Rjazany, Kolomna, Moszkva, Vlagyimir és Kijev.
A háborút a Kalka menti csata vezette be 1223 májusában, ahol a mongolok a Rusz több fejedelemségének egyesített haderejét győzték le. Ekkor azonban a mongolok visszahúzódtak és nem vették birtokba a területeket. De a tatárok másfél évtizeddel később visszatértek, és Batu kán vezetésével 1237 és 1240 között megszállták a Ruszt. Ekkor a mongol hadak újra visszavonultak, hogy Ögödej nagykán halála után rendezzék az uralkodói öröklés ügyeit. A hódítás következménye azonban az lett, hogy a Rusz fejedelemségeinek be kellett hódolniuk a tatár Arany Hordának. Az alávetettség egyes vidékeken egészen 1480-ig tartott.
A mongol hódítást megkönnyítette a kijevi Rusz 13. századi felbomlása. Ennek nagyon messze ható történelmi következményei lettek. A keleti szláv nép három külön népre szakadt: a mai oroszokra, ukránokra és belaruszokra.[1] Ezután emelkedhetett fel a Moszkvai Nagyfejedelemség.