Tavaszpont
From Wikipedia, the free encyclopedia
A tavaszpont az égboltnak egy nevezetes fiktív pontja: az égi egyenlítő és az ekliptika két metszéspontja közül az, ahol a Nap éves látszólagos mozgása során a déli félgömbről az északira lép. Napjának tradicionálisan március 21-ét tekintjük, pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik.[1] Ekkor van a Föld északi féltekéjén a tavaszi nap-éj egyenlőség, ami egyben a csillagászati tavasz kezdete (az északi félteke évszakai szerint, a déli félgömbön ekkor az őszi napéjegyenlőség van). Egyezményes jele a kosszarv, mivel több mint 2000 évvel ezelőtt – és a nyugati asztrológia szerint ma is – ekkor lép a Nap a Kos jegyébe. Csillagászatilag napjainkban a Halak jegyében van ilyenkor a Nap.
A tavaszpont a II. egyenlítői és az ekliptikai koordináta-rendszerek kezdőpontja. Ugyanakkor az I. egyenlítői koordináta-rendszerrel is kapcsolatban van. A csillagidő egyik egysége, a csillagnap akkor kezdődik, amikor a tavaszpont delel, így a pillanatnyi helyi csillagidő nem más, mint a tavaszpont óraszöge.
A tavaszpont a precesszió hatására nagyon lassan végigvándorol az ekliptikán az óramutató járásával megegyező (retrográd) irányban, évente 50,3"-et téve meg. Körülbelül a 27. században ér át a Vízöntőbe.