Tiencsini koncessziós zónák
kínai területek / From Wikipedia, the free encyclopedia
A tiencsin (tianjin)i koncessziós zónák Kínában Tiencsin (Tianjin) város délkeleti részén alapított koncessziós területek, melyek kilenc ország által igazgatott különleges közigazgatási autonómiaként működtek. A koncessziót a félgyarmati sorba került Kína uralkodóháza, a Csing-dinasztia (Qing-dinasztia) adta át több külföldi imperialista hatalomnak.
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Tiencsini koncessziós zónák 天津租界 | |
A francia koncesszióban az Avenue Général Foch és a Rue de Chaylard kereszteződése 1930-ban. | |
Egyéb nevei | Concessions in Tientsin, Concessions étrangères de Tientsin, Concessione di Tien-Tsin, Тяньцзиньские концессии, 天津租界 Ausländische Konzessionen |
Fennállás | 1860 – 1945 |
Ország | Kína |
Főbb települések | Tiencsin (Tianjin) |
Népesség | |
Népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Terület | 15.5 km² |
Térkép | |
A terület 1912-ben, egy korabeli angol nyelvű térképen | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiencsini koncessziós zónák 天津租界 témájú médiaállományokat. |
A koncesszió területének rögzítésére a bokszerlázadást lezáró békekötés keretében 1901. szeptember 7-én került sor Peking (Beijing)ben, a konfliktusban nemzetközi erőként fellépő nyolc nemzet szövetségével. Ez alapján a már korábban 1860-ban átadott tiencsini (tianjini) és sanghaji francia és angol koncessziós területek mellett más nemzetek is területekhez jutottak.
A tengeri kijárattal is rendelkező, akkor egymillió lakosú Tiencsin (Tianjin) város területének hatvan százalékát feloszthatták egymás között a harcokban részt vett államok. Így a Hajho (Hai he) folyó jobb partján nyugati oldalon megalakultak a japán, a francia, az angol, illetve a német koncessziós területek, míg a folyó bal partján a keleti oldalon helyet kapott az osztrák–magyar, az olasz, a belga és az orosz koncesszió. Az Osztrák–Magyar Monarchia által birtokba vett Tiencsin (Tianjin) belvárosban található rész mintegy százötven hektáros területet tett ki.
A koncessziók 1860 és 1945 között működhettek és komoly befolyást gyakoroltak a város későbbi életére. Jelentős beruházások történtek és a koncessziós időben épített épületek közül több a mai napig is fennmaradt. Ezek közül a fontosabbak részei lettek a kínai örökségvédelmi programnak, továbbá a nemzetközi jelenlét is nagyban hozzájárult, hogy az illetékes hatóság 2002-ben 103 kínai várossal együtt a „történelmileg és kulturálisan nevezetes városok” közé sorolta Tiencsint (Tianjint).[1]