Tours-i Szent Márton
keresztény szent / From Wikipedia, the free encyclopedia
Tours-i Szent Márton (latinul: Sanctus Martinus Turonensis, Savaria, 316 vagy 317 – Tours, 397. november 8.) Pannonia provinciában született püspök, Tours harmadik püspöke. Franciaország egyik legismertebb keresztény szentjévé vált, a Harmadik Francia Köztársaság védőszentjének hirdették, továbbá számos közösség és szervezet védőszentje lett Európában szerte. Pannónia szülötte, fiatalon tért át a kereszténységre. A galliai római lovasságban szolgált, de valamikor 361 előtt felhagyott katonai szolgálatával, amikor Poitiers-i Szent Hilár tanítványa lett, és kolostort alapított Ligugé-ban. 371-ben szentelték fel Caesarodunum (Tours) püspökévé. Püspökként tevékeny volt a gall-római vallás maradványainak elfojtásában, de ellenezte a Priscillianista aszketikus szekta erőszakos üldözését.
„Szent Márton” lehetséges további jelentéseiről lásd: Szent Márton (egyértelműsítő lap). |
Tours-i Szent Márton | |
püspök | |
Születése | |
316/317 Savaria (ma Szombathely) , Magyarország | |
Halála | |
397. november 8. (81 évesen) Tours | |
Tisztelete | |
Egyháza | Római katolikus egyház |
Tisztelik | Római katolikus egyház Ortodox kereszténység Anglikán Közösség |
Sírhely | Basilica of St. Martin, Tours |
Ünnepnapja | november 11. Római katolikus egyház és Anglikán Közösség november 12. Ortodox kereszténység |
[https://www.catholic-hierarchy.org/bishop/bmartnst.html martnst.html Tours-i Szent Márton a Catholic Hierarchy-n] | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tours-i Szent Márton témájú médiaállományokat. |
Életét egy kortárs hagiográfus, Sulpicius Severus jegyezte fel. Utazásairól szóló beszámolók némelyikét interpolálhatták életrajzába, hogy hitelesítsék kultuszának korai helyszíneit. Leginkább arról ismert, hogy kardjával kettévágta köpenyét, annak felét pedig egy rongyokba öltözött koldusnak adta a tél közepén. Tours-i szentélye a spanyolországi Santiago de Compostela felé vezető úton a zarándokok híres megállója lett. Kultusza a francia nacionalizmusban újjáéledt az 1870/1-es francia-porosz háború idején, és ennek következtében Franciaország védőszentjének tekintették a harmadik francia köztársaság idején.