Túrkeve
magyarországi város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában, a Nagykunság szívében, a Hortobágy-Berettyó partján helyezkedik el. A helybeliek szóhasználatában Túrkevi vagy egyszerűen Kevi. Szomszédos települések Mezőtúr és Kisújszállás.
Túrkeve | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Mezőtúri | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Sallai Róbert Benedek (független)[1] | ||
Irányítószám | 5420 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 7859 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 36,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | kb. 82[4] m | ||
Terület | 236,52 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[5] | ||
Földrajzi középtáj | Közép-Tisza-vidék[5] | ||
Földrajzi kistáj | Szolnok–Túri-sík[5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 06′, k. h. 20° 45′47.1, 20.75 | |||
Túrkeve weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Túrkeve témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A város híres gyógyfürdőjéről, fesztiváljairól (elsősorban a Kevi Juhászfesztiválról), valamint gasztronómiai különlegességeiről. Ezek miatt a várost évről évre számos magyar és külföldi (főleg német) turista keresi fel, ami a mezőgazdaság mellett a település lakosainak egyik legfontosabb bevételi forrása.
Túrkeve területe már az őskor óta lakott. Az ókorban és a középkor elején, egészen a honfoglalásig szkíta-szarmata népcsoportok éltek itt, majd a honfoglaló magyarok népesítették be a vidéket. IV. Béla magyar király oklevele említi először Keveegyház néven 1261-ben. Szintén IV. Béla volt az aki, kunokat telepített a környékre. A kun származás tudata még mindig élénken él a településen.