Tüdőgyulladás
légzőrendszeri betegség / From Wikipedia, the free encyclopedia
A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége,[3] amelyre a légzőhólyagok (alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) való telítődése jellemző.[4][5] Leggyakrabban bakteriális,[6] vírusos vagy kórokozó gombás fertőzés, esetleg parazita okozza, ritkábban keringési rendellenesség, maró gőzök, gázok vagy egyéb tüdősérülés, bizonyos gyógyszerek, illetve autoimmun betegségek hatására alakul ki.[4][7]
Tüdőgyulladás | |
Jól körülhatárolt tüdőgyulladásos (jobb középső lebenyi) terület röntgenképe | |
Szinonimák | tüdőlob; accensio pulmonum[1] |
Latinul | Pneumonia (Pneumonia lobaris, ill. Bronchopneumonia) |
Angolul | Pneumonia (Lobar pneumonia; Bronchial pneumonia) |
Osztályozás | |
BNO-10 | J12., J13., J14., J15., J16., J17., J18., P23. |
BNO-9 | 480-486, 770.0 |
Leírás | |
Érintett szervek | tüdő, mellhártya, alsó légutak[2] |
Etiológia | baktériumok, vírusok, gombák, ritkábban fizikai és kémiai károsító tényezők |
Kockázati tényezők | gyermekkor és időskor, egyéb légúti betegségek, meghűlés |
Főbb tünetek | magas láz, elesettség, légzési nehézségek, köhögés, köpetürítés |
Diagnosztika | általános orvosi és radiológia vizsgálat, más szükségesnek látott vizsgálatokkal kiegészítve. Kórokozó kimutatása a köpetből |
Szövődmények | tüdőtályog, mellkasi folyadékgyülem, összenövések |
Kezelés | antibiotikum, lázcsillapítás, ágynyugalom, oxigén, keringéstámogatás |
Kórjóslat | jó kondícióban lévő fiatal és középkorú egyéneknél a bakteriális eredetű tüdőgyulladás antibiotikumos kezelésre általában jól reagál; fiatal gyermekkorban és időseknél halálos kimenetelű lehet |
Megelőzés | megfelelő testi kondíció tartása, az elkerülhető kockázati tényezők kerülése, cseppfertőzések elleni védekezés |
Adatbázisok | |
DiseasesDB | 10166 |
MedlinePlus | 000145 |
MeSH Name | C08.381.677 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tüdőgyulladás témájú médiaállományokat. |
Jellemző tünetei közé tartozik a köhögés, a mellkasi fájdalom, a láz és a légzési nehézségek.[8] A diagnózis felállításának eszközei közé tartozik a röntgen és a köpet tenyészete. Vannak olyan védőoltások, amelyekkel a tüdőgyulladás bizonyos típusai megelőzhetők. A kezelés a betegség kiváltó okától függ. A feltételezhetően bakteriális tüdőgyulladást antibiotikumokkal kezelik. Súlyos állapotba került beteg kórházban kezelhető.
A tüdőgyulladás évente körülbelül 450 millió embert érint – ami a világ összlakosságának 7%-át jelenti – és körülbelül 4 millió halálos áldozata van. Bár a 19. században William Osler a tüdőgyulladást „a halálraítéltek kapitányának” nevezte,[9] az antibiotikumos kezelések és védőoltások beköszöntével a 20. században megnőtt a túlélés esélye.[10] A fejlődő országokban azonban, valamint a nagyon idősek, a nagyon fiatalok és a krónikus betegek esetében a tüdőgyulladás továbbra is az egyik fő halálozási ok.[10][11] Uniós összehasonlításban a középmezőnybe tartoznak a magyarországi népesség körében 11%-os halálokként előforduló légzõrendszeri betegségek.
A SARS, SARS-2 koronavírus, a MERS koronavírus, adenovírus, hantavírus vagy parainfluenza által okozott vírusos tüdőgyulladás esetében nem ismert hatékony és eredményes kezelés, egyénre szabott terápiás kezelés válik szükségessé. A kezelés alapvetően tüneti: az immunrendszer támogatására szorítkozik. A beteget oxigénterápiával, folyadékkezeléssel, vírusellenes szerekkel (amantadin, rimantadin, oszeltamivir, remdesivir) és szükség esetén a létfentartást légzéstámogatással segítik.[12][13][14][15] Ha a koronavírusfertőzés az alsó légutakra terjed ki, akkor elsősorban a tüdő parenchymáját érinti, ideértve az alveoláris tereket és az intersticiális szöveteket.[16]