Vaksi pörölycápa
porcoshal-faj / From Wikipedia, the free encyclopedia
A vaksi pörölycápa (Sphyrna tudes) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjába tartozó faj.
Vaksi pörölycápa | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Jól látszanak az aranyszínű foltozások ezen a vaksi pörölycápa példányon | ||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Sphyrna tudes (Valenciennes, 1822) | ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Vaksi pörölycápa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vaksi pörölycápa témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||
Ez a cápa a kisméretű pörölycápák egyike. A vaksi pörölycápa gyakori halnak számít az Atlanti-óceán déli részének a nyugati felén, azaz Dél-Amerika sekély vizű partjai mentén Venezuelától kezdve egészen Uruguayig.[1] Az iszapos és zavaros vizű élőhelyeket kedveli, ahol a szemeinek nemigen veszi hasznát. Emiatt ezek az érzékszervek nagyon kis méretűek, innen ered egyik angol neve is: „kis szemű pörölycápa” (smalleye hammerhead). A felnőtt hímek és a fiatal példányok rajokat alkotnak, és távol tartják magukat a kifejlett, magányos életmódot folytató nőstényektől. Átlagos hosszúsága 120-130 centiméter. E pörölycápa fején, oldalain és úszóin élénk aranyos foltozottság látható (ezért hívják még angolul „arany pörölycápának” is: golden hammerhead), de ezt a színezést csak az 1980-as években jegyezték fel. Mint minden más pörölycápa esetében, a vaksi pörölycápa feje is kalapács alakú; a szemeit hordó nyúlványok lapítottak és szélesen szétterülnek. A „kalapácsfej” elülső része nagy mértékben ívelt; szintén az elülső részén, valamint a nyúlványok elülső részein bemélyedések láthatók.
A vaksi pörölycápa a sárgás-narancssárgás színét a táplálékának köszönheti. Fiatal korában főleg a mászórákokhoz tartozó Penaeidae családbeli Xiphopenaeus kroyerira vadászik. A felnőtt viszont a tengeri harcsafélékkel (Ariidae) és azok ikráival táplálkozik. Talán az aranyszín álcázásként működik a zavaros vizekben, és elrejti a kis méretű cápát a nagyobb rokonaitól. Elevenszülő cápaként a magzatjai - a szikzacskó kifogyása után -, az anyahal testében, az emlősök méhlepényéhez hasonló burokban fejlődnek ki. A nőstény minden évben szaporodik és tíz hónapos vemhesség után 5-19 kis pörölycápának ad életet. A szaporodási időszaka, az alom nagysága és az ivarérettség bekövetkezése a földrajzi helytől függ. Mivel nagy számban fordul elő, a helybéli halászoknak igen fontos mellékzsákmánya, emberi táplálékként hasznosítható. Az utóbbi években, valószínűleg a túlhalászás miatt Trinidad és Tobago vizeiben, Brazília északi partjai mentén, és talán más helyeken is, a vaksi pörölycápa állományai erősen megcsappantak. Ehhez hozzáadva a lassú szaporodását, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajként kezeli ezt a pörölycápát.[2]