Veneto - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Veneto.

Veneto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Veneto
Velence látképe

Veneto címere

Veneto zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
Rang Régió
Székhely Velence
Megyéi Belluno (BL)
Padova (PD)
Rovigo (RO)
Treviso (TV)
Velence (VE)
Verona (VR)
Vicenza (VI)
Kormányzó Luca Zaia (2010. április 13. – nincs)
Népesség
Teljes népesség4 905 854 fő (2019)[1] +/-
Népsűrűség264,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18 391 km²
Időzóna UTC+1
Veneto régió elhelyezkedése
Veneto weboldala

Veneto régió (Regione di Veneto; IPA: [ˈvɛːneto]) Olaszország közigazgatási egysége az ország északkeleti részén, az Adriai-tenger és a Dolomitok között fekszik.

Földrajz

Fekvése

Határai: nyugaton Lombardia és Trentino-Alto Adige, északkeleten Friuli-Venezia Giulia, délen pedig Emilia-Romagna régiók, míg északon Ausztria (Tirol és Karintia tartomány).

Természetes határát délről a -folyó, nyugatról a Garda-tó keleti partja jelenti, északon a Dolomitok és a Karni-Alpok, keleten az Elő-Alpok illetve a Livenza és a Tagliamento-folyó biztosítja.

Felszíne

A régió 56%-a síkság, 14%-a dombvidék, 30%-a hegység. A terület morfológiailag – beleértve az Adria-parti területet, a Pó-síkságot és az Alpokat – meglehetősen összetett. Venetóban - tájegységeit, gazdaságát és népességi összetételét figyelembe véve - 4 kisebb szubrégió ismerhető fel:

  • Legészakabbra Belluno hegyes vidéke szociális és gazdasági viszonyait tekintve alpesi jellegű: gyér népesség, szerény mezőgazdaság, gyenge iparosodás, sok fontos kis hétvégi és sportturisztikai helység.
  • Veneto középső területe – az Előalpok és a síkság között - Treviso, Padova, Vicenza és Verona megyék. A régió legvitálisabb és leggazdagabb vidéke, virágzó mezőgazdasággal, szolid kereskedelemmel és iparral, ősi kisvárosokkal, a történelem és kultúra illusztris személyiségeivel.
  • Veneto keleti része az Adige (Etsch) és a Pó folyók területe. A keleti és tengerparti vidék lagúnás partokkal. Legjelentősebb tájegysége a Velencei-lagúna, melynek központjában Velence helyezkedik el.
  • A régió hegységi (alpesi és előalpesi) zónája nem túl kiterjedt, a terület mintegy 30%-ának felel meg, de meglehetősen változatos táj völgyekkel, fennsíkokkal, sziklás masszívumokkal, erdőségekkel.

Földrajzi tájegységei

Hegyvidékei

Az alpesi terület a Karni-Alpok (Karnische Alpen / Alpe Carniche) nyugati zónája, melynek legmagasabb pontja a Pfannspitze (Vanscuro-csúcs, 2678 m) és a Dolomitok délkeleti vidéke, ahol az Alpok több neves és gyönyörű hegye emelkedik, mint a legmagasabb Marmolada (la Marmolada, 3342 m), a Tofanák (le Tofane), a Civetta-hegy (il monte Civetta) – mindegyike meghaladja a 3200 méteres magasságot. A hegyvidéki részből külön kiemelhető Resia (Résia).

Dombvidékei

A Venetói-Alpok az Előalpok vidéke felé alacsonyabbá válik, 700-2200 méteres tengerszint feletti területekkel, morfológiailag változatos tájakkal a Garda-tóig (lago di Garda) és a Piave-folyóig. Hegységei: az Asiago, a Lessini-hegység (monti Lessini), s sziklás masszívumok, mint a Grappa s a Monte Baldo. A dombos vidék behatárolt, kiemelkedik belőle Eugenai-dombság (Padova megye) (colli Euganei) és a Berici–hegység Vicenza megyében (monti Berici).

Síkságai

Veneto területének 56,5%-a sík vidék, magához a közigazgatási egység területéhez képest egyetlen más régió sem rendelkezik ilyen kiterjedt síksággal. Folyóvizekben gazdag. Érdemes megemlíteni a lagúnarendszert, mely behálózza a régió tengerparti részét kb. 200 km-nyi területen, lassan mélyülő, homokos partokkal. Különös fontosságú a Velencei lagúna (la laguna di Venezia), melynek vízszabályozása a Velencei Köztársaság idejéből származik. Másik kiemelkedő parti szisztémája a Pó-delta, a tengerbe ömlő csatornák összetett rendszere.

Vízrajza

  • Folyók és csatornák:

A folyók és csatornák egy része áthalad az egész venetói sík vidéken. Ellentétben a piemonti és lombardiai folyókkal, a venetói folyóvizek függetlenek a Pó folyótól, mivel közvetlenül a tengerbe ömlenek. A legfontosabb az Adige, Olaszország második leghosszabb folyója (410 km). További jelentős folyóvizei: a Brenta (160 km), a Piave (220 km, Veneto legnagyobb belső folyója), a Bacchiglione (118 km, Vicenza folyója), a Sile (95 km, Treviso folyója) és a Livenza (112 km).

  • Tavak:

Legnagyobb taván, a Garda-tón Veneto, Lombardia és Trentino-Dél-Tirol osztozik. Emellett a régióban számos kis alpesi tó található, mint a Cadore és Agordino völgyek tavai, az Alleghei-tó, az Auronzói-tó, a Pievei-tó, a Misurina-tó (Belluno megye), a Revine tavai (Treviso megye), a Santa Maria-tó, a Lago-tó s a bellunói tavak: a Santa Croce-tó, az Arsié-tó s a Lago de Mis.

Természetvédelmi területei

Nemzeti parkok (parchi nazionali):

  • Bellunói Dolomitok Nemzeti Park (Parco Nazionale Dolomiti Bellunesi)
  • Stelvio Nemzeti Park (Parco Nazionale dello Stelvio)

Regionális parkok (parchi regionali):

  • Lessiniai Regionális Park (Parco Regionale della Lessinia)
  • Sile folyó Regionális Park (Parco Regionale del Fiume Sile)
  • Ampezzói Dolomitok Természeti Park (Parco Naturale delle Dolomiti d'Ampezzo)
  • Paneveggio és Pale di San Martino Természeti Park (Parco Naturale Paneveggio e Pale di San Martino)
  • Pó-delta Természeti Park (Parco Naturale del Delta del Po)
  • Friuli-Dolomitok Természeti Park (Parco Naturale Dolomiti Friulane)
  • Júliai-Előalpok Park (Parco delle Prealpi Giulie)
  • Euganei-dombság Regionális Természeti Park (Parco Naturale Regionale dei Colli Euganei)
  • Adamello-Brenta Természeti Park (Parco Naturale Adamello-Brenta)
  • Comitato per il Parco Interregionale del Cansiglio
  • Fanes-Braies-Sennes Természeti Park (Parco Naturale Fanes-Braies-Sennes)
  • Minciói Regionális Park (Parco Regionale del Mincio)
  • Sciliar-Catinaccio Természeti Park (Parco Naturale Sciliar-Catinaccio)
  • Puez-Odle Természeti Park (Parco Naturale Puez-Odle)
  • Sexteni-Dolomitok Természeti Park (Parco Naturale delle Dolomiti di Sesto)

Története

Veneto nevét a venétek ősi népcsoportjáról kapta, kiket a rómaiak az i. e. 2. században hódítottak meg s létrehozták Aquileia kolóniát. Később a terület barbár betörések célpontjává vált. Csak a 10. században alakultak ki fontosabb városok s később szabad kommunák. A 15. században a Velencei Köztársaság kiterjesztette hatalmát a környékbeli területek nagy részére. 1797-től osztrák uralom alá került, 1805–1814 között a francia csatlós Itáliai Királyság (1805–1814), majd 1866-ig a Habsburg Birodalomhoz tartozó Lombard–Velencei Királyság része volt, 1866-ban az egyesült Olasz Királyság részévé vált. A második világháború után közigazgatásilag két részre osztották, Veneto és Udine néven. Ez utóbbiból alakult ki a mai Friuli-Venezia Giulia régió. Veneto jelenlegi határai között 1947 óta létezik.

Közigazgatás

Veneto megyéi
Veneto megyéi

Veneto székhelye Velence. A régió közigazgatásilag 7 megyére oszlik, legnagyobb városai egyben a megyék székhelyei is. Megyéi (provincie) a következők:

Népesség

A népesség nyelvi megoszlása:

Fő szócikk: Venetói nyelv

A velencei vagy venetói nyelv nem tévesztendő össze az ókori Itáliában beszélt venét nyelvvel. Saját elnevezése léngua vèneta vagy vèneto. Az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, közelebbről a galloromán nyelvek gallo-itáliai csoportjába tartozó nyelv, illetve nyelvváltozat. Anyanyelvi használóinak száma Olaszországban valamivel több mint kétmillió. Sokan, még maguk a beszélői is csak az olasz nyelv egyik északi dialektusának tekintik, azonban nyelvészetileg eltér a sztenderd olasztól, és nem is ugyanahhoz az ághoz tartozik, mint az olasz. Több, területileg elkülönülő nyelvjárásra oszlik; fejlődésére feltehetően az ókori (valószínűleg a latinnal közeli rokonságban álló) venét nyelv szubsztrátumának hatása jellemző.

Venetóban beszélnek egy szláv nyelvet is a réziait, ami a szlovén nyelv egy elszigetelt dialektusa ebben a régióban, de igen kevés ember beszéli.

Gazdaság

Chioggia, Vena-csatorna
Chioggia, Vena-csatorna
Lido di Jesolo, strand
Lido di Jesolo, strand
Verona, Júlia erkélye (a turisták számára kijelölve)
Verona, Júlia erkélye (a turisták számára kijelölve)
Padova, Szent Antal-bazilika
Padova, Szent Antal-bazilika

Turizmus

Veneto Olaszországban vezető helyen foglal el az idegenforgalomban, a nemzeti idegenforgalmi bevételek 13,5%-át adja. Csak maga Velence kb. 10 millió látogatót fogad egy-egy esztendőben. Az idegenforgalom célterületei a régióban:

Kulturális látnivalók
Tengerparti nyaralóhelyek
Tóvidékek
Termálfürdők
Sícentrumok

Közlekedés

Sport

Sportlétesítmények

  • Marcantonio Bentegodi Stadion (Stadio Marcantonio Bentegodi), Verona
  • Euganeo Stadion (Stadio Euganeo), Padova
  • Romeo Menti Stadion (Stadio Romeo Menti), Vicenza
  • Omobono Tenni Stadion (Stadio Omobono Tenni), Treviso
  • Pierluigi Penzo Stadion (Stadio Pierluigi Penzo), Velence
  • Mario Battaglini Városi Stadion (Stadio Comune Mario Battaglini), Rovigo
  • PalaVerde, Treviso

Híres emberek

Római katolikus egyház

Politika

Tudomány, felfedezések

Építészet

Képzőművészetek

Irodalom

Zene

Sport

Képgaléria

Jegyzetek

  1. Istat

Források

További információk

Commons:Category:Veneto
A Wikimédia Commons tartalmaz Veneto témájú médiaállományokat.
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Veneto
Listen to this article