Zrínyi Miklós (költő)
(1620–1664) horvát bán / From Wikipedia, the free encyclopedia
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya,[6] 1620. május 3.[7] – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
Zrínyi Miklós | |
Zrínyi Miklós, Jan Thomas festménye | |
Horvát bán | |
Hivatali idő 1647 – 1664 | |
Előd | Draskovits János |
Utód | Zrínyi Péter |
Született | 1620. május 3.[1][2] Csáktornya[1] |
Elhunyt | 1664. november 18. (44 évesen)[3][4][5][2] Zrínyifalva |
Szülei | Zrínyi György, Széchy Magdolna |
Házastársa | Draskovich Mária Euzébia Löbl Mária Zsófia |
Gyermekei | Zrínyi Ádám |
Foglalkozás | |
Halál oka | vadászbaleset |
Díjak | Aranygyapjas rend lovagja |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zrínyi Miklós témájú médiaállományokat. |
Ez a szócikk a költőről és hadvezérről szól. Hasonló címmel lásd még: Zrínyi Miklós (egyértelműsítő lap). |
Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663–64-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, azonban politikai fellépését 1664-ben, egy Csáktornya melletti vadászaton bekövetkezett váratlan halála megakadályozta. Főbb művei: Mátyás király életéről való elmélkedések, Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság.
Jelmondata: Sors bona, nihil aliud (Jó szerencse, semmi más.)