Észak-atlanti Szerződés Szervezete
katonai szövetség / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 32 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szervezet célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.
NATO | |
A NATO zászlaja | |
Alapítva | 1949. április 4. |
Típus | katonai szövetség |
Székhely | Brüsszel, Belgium |
Tagság | 32 állam |
Nyelvek | angol és francia |
Főtitkár | Jens Stoltenberg |
é. sz. 50° 52′ 47″, k. h. 4° 25′ 33″50.879795404504, 4.4257673741676 | |
A NATO weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz NATO témájú médiaállományokat. |
A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat.
A legutóbb csatlakozó állam Svédország volt, 2024. március 7-én.[1] Lehetséges tagoknak a szervezet Bosznia-Hercegovinát, Grúziát és Ukrajnát tekinti.[2]
Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a NATO tagjává. A magyar csatlakozás 25. évfordulója alkalmából a CEU Demokrácia Intézete és az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége rendezett konferenciát, amin a magyar kormányzat részéről senki nem vett részt. David Pressman amerikai nagykövet előadásában erőteljesen bírálta a magyar kormányt a NATO-val kapcsolatban tanúsított politikája miatt.[3][4]