Orpheusz

Hungarian

 Orpheusz on Hungarian Wikipedia

Etymology

From Ancient Greek Ὀρφεύς (Orpheús).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈorfɛus]
• Hyphenation: Or‧phe‧usz
• Rhymes: -us

Proper noun

Orpheusz

1. (Greek mythology) Orpheus (a Thracian bard)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	Orpheusz	Orpheuszok
accusative	Orpheuszt	Orpheuszokat
dative	Orpheusznak	Orpheuszoknak
instrumental	Orpheusszal	Orpheuszokkal
causal-final	Orpheuszért	Orpheuszokért
translative	Orpheusszá	Orpheuszokká
terminative	Orpheuszig	Orpheuszokig
essive-formal	Orpheuszként	Orpheuszokként
essive-modal	—	—
inessive	Orpheuszban	Orpheuszokban
superessive	Orpheuszon	Orpheuszokon
adessive	Orpheusznál	Orpheuszoknál
illative	Orpheuszba	Orpheuszokba
sublative	Orpheuszra	Orpheuszokra
allative	Orpheuszhoz	Orpheuszokhoz
elative	Orpheuszból	Orpheuszokból
delative	Orpheuszról	Orpheuszokról
ablative	Orpheusztól	Orpheuszoktól
non-attributive possessive – singular	Orpheuszé	Orpheuszoké
non-attributive possessive – plural	Orpheuszéi	Orpheuszokéi

Possessive forms of Orpheusz

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	Orpheuszom	Orpheuszaim
2nd person sing.	Orpheuszod	Orpheuszaid
3rd person sing.	Orpheusza	Orpheuszai
1st person plural	Orpheuszunk	Orpheuszaink
2nd person plural	Orpheuszotok	Orpheuszaitok
3rd person plural	Orpheuszuk	Orpheuszaik