felfog

Hungarian

Alternative forms

• fölfog

Etymology

fel- (“up”) +‎ fog (“to hold”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛlfoɡ]
• Hyphenation: fel‧fog
• Rhymes: -oɡ

Verb

felfog

1. (transitive) to hold up (to lift and/or support in this position)

   Synonyms: emel (“to lift”), tart (“to keep, support”)

2. (transitive) to catch, seize, take hold of (someone or something falling, dropping, submerging, or tumbling)

   Synonyms: megfog, elkap

3. (transitive) to collect (e.g. rain in a container)

   Synonyms: gyűjt, összegyűjt

4. (transitive) to ward off, fend off, deflect, parry (e.g. a blow or strike)

   Synonyms: elhárít, kivéd

5. (transitive) to intercept, muffle, deaden, absorb, cushion (some propagating phenomenon, e.g. light, noise, vibration, shock etc.)

   Synonyms: tompít, csillapít, gyengít

6. (transitive, rare) to receive, pick up (signal)

   Synonyms: vesz, fog, befog, érzékel

7. (transitive) to understand, grasp, comprehend, conceptualize

   Synonyms: ért, megért

8. (transitive) to take, see, view, interpret, treat (something) for/as (something else) (used with -nak/-nek)

   Synonyms: értelmez, tekint

Conjugation

Conjugation of felfog

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	felfogok	felfogsz	felfog	felfogunk	felfogtok	felfognak
			def.	felfogom	felfogod	felfogja	felfogjuk	felfogjátok	felfogják
			2nd obj	felfoglak
		past	indef.	felfogtam	felfogtál	felfogott	felfogtunk	felfogtatok	felfogtak
			def.	felfogtam	felfogtad	felfogta	felfogtuk	felfogtátok	felfogták
			2nd obj	felfogtalak
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. fel fog fogni.
archaic preterite		indef.	felfogék	felfogál	felfoga	felfogánk	felfogátok	felfogának
		def.	felfogám	felfogád	felfogá	felfogánk	felfogátok	felfogák
		2nd obj	felfogálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. felfog vala, felfogott vala/volt.
archaic future	indef.	felfogandok	felfogandasz	felfogand	felfogandunk	felfogandotok	felfogandanak
	def.	felfogandom	felfogandod	felfogandja	felfogandjuk	felfogandjátok	felfogandják
	2nd obj	felfogandalak
condi­tional	pre­sent	indef.	felfognék	felfognál	felfogna	felfognánk	felfognátok	felfognának
		def.	felfognám	felfognád	felfogná	felfognánk (or felfognók)	felfognátok	felfognák
		2nd obj	felfognálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. felfogott volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	felfogjak	felfogj or felfogjál	felfogjon	felfogjunk	felfogjatok	felfogjanak
			def.	felfogjam	felfogd or felfogjad	felfogja	felfogjuk	felfogjátok	felfogják
			2nd obj	felfogjalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. felfogott légyen
infinitive	felfogni		felfognom	felfognod	felfognia	felfognunk	felfognotok	felfogniuk
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	felfogás		felfogó	felfogott	felfogandó	felfogva (felfogván)		felfogat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem fog fel or fel is fog.

Potential conjugation of felfog

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	felfoghatok	felfoghatsz	felfoghat	felfoghatunk	felfoghattok	felfoghatnak
			def.	felfoghatom	felfoghatod	felfoghatja	felfoghatjuk	felfoghatjátok	felfoghatják
			2nd obj	felfoghatlak
		past	indef.	felfoghattam	felfoghattál	felfoghatott	felfoghattunk	felfoghattatok	felfoghattak
			def.	felfoghattam	felfoghattad	felfoghatta	felfoghattuk	felfoghattátok	felfoghatták
			2nd obj	felfoghattalak
archaic preterite		indef.	felfoghaték	felfoghatál	felfoghata	felfoghatánk	felfoghatátok	felfoghatának
		def.	felfoghatám	felfoghatád	felfoghatá	felfoghatánk	felfoghatátok	felfoghaták
		2nd obj	felfoghatálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. felfoghat vala, felfoghatott vala/volt.
archaic future	indef.	felfoghatandok or felfogandhatok	felfoghatandasz or felfogandhatsz	felfoghatand or felfogandhat	felfoghatandunk or felfogandhatunk	felfoghatandotok or felfogandhattok	felfoghatandanak or felfogandhatnak
	def.	felfoghatandom or felfogandhatom	felfoghatandod or felfogandhatod	felfoghatandja or felfogandhatja	felfoghatandjuk or felfogandhatjuk	felfoghatandjátok or felfogandhatjátok	felfoghatandják or felfogandhatják
	2nd obj	felfoghatandalak or felfogandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	felfoghatnék	felfoghatnál	felfoghatna	felfoghatnánk	felfoghatnátok	felfoghatnának
		def.	felfoghatnám	felfoghatnád	felfoghatná	felfoghatnánk (or felfoghatnók)	felfoghatnátok	felfoghatnák
		2nd obj	felfoghatnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. felfoghatott volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	felfoghassak	felfoghass or felfoghassál	felfoghasson	felfoghassunk	felfoghassatok	felfoghassanak
			def.	felfoghassam	felfoghasd or felfoghassad	felfoghassa	felfoghassuk	felfoghassátok	felfoghassák
			2nd obj	felfoghassalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. felfoghatott légyen
infinitive	(felfoghatni)		(felfoghatnom)	(felfoghatnod)	(felfoghatnia)	(felfoghatnunk)	(felfoghatnotok)	(felfoghatniuk)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	felfogható			felfoghatatlan		(felfoghatva / felfoghatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem foghat fel or fel is foghat.

Derived terms

• felfogás
• felfoghatatlan
• felfogható

Compound words

• felfogóképesség → felfogóképességű

Further reading

• felfog in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.