numera

See also: númera, numerá, and numerâ

Hungarian

Etymology

(This etymology is missing or incomplete. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium. Particularly: “where did the change in meaning come from?”) From a conjugated form of Latin numero.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnumɛrɒ]
• Hyphenation: nu‧me‧ra
• Rhymes: -rɒ

Noun

numera (plural numerák)

1. (slang) sexual intercourse
   • 1987, Por: regény, Ferenc Temesi, Vol. 2, p. 9:

     Úgy látszik, a kétórás numerák se segítenek, srácok, mondta borúsan Gall.

     (please add an English translation of this quotation)

   • 2000, Hócipő‎, volume 2, page 5:

     Azaz a prostitúciót elméletileg már lehet űzni, de azért a lányoknak sem ártana a numerák értelmezéséhez két diploma, a védett övezetek beméréséhez pedig egy szextáns, nem beszélve a razziázó körzeti alezredesekről.

     (please add an English translation of this quotation)

   • 2000, Demokrata, volume 4, page 110:

     Aztán hallottunk ugyancsak álságos dumákat, hogy hol lenne jobb, sátorban vagy bodegában, és hogy miként lehet megmosakodni a numerák után, ha nincs víz.

     (please add an English translation of this quotation)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	numera	numerák
accusative	numerát	numerákat
dative	numerának	numeráknak
instrumental	numerával	numerákkal
causal-final	numeráért	numerákért
translative	numerává	numerákká
terminative	numeráig	numerákig
essive-formal	numeraként	numerákként
essive-modal	—	—
inessive	numerában	numerákban
superessive	numerán	numerákon
adessive	numeránál	numeráknál
illative	numerába	numerákba
sublative	numerára	numerákra
allative	numerához	numerákhoz
elative	numerából	numerákból
delative	numeráról	numerákról
ablative	numerától	numeráktól
non-attributive possessive – singular	numeráé	numeráké
non-attributive possessive – plural	numeráéi	numerákéi

Possessive forms of numera

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	numerám	numeráim
2nd person sing.	numerád	numeráid
3rd person sing.	numerája	numerái
1st person plural	numeránk	numeráink
2nd person plural	numerátok	numeráitok
3rd person plural	numerájuk	numeráik

Derived terms

• numerakirály, numeravirtuóz (one with considerable sexual skills)

Further reading

• numera in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.

Italian

Verb

numera

1. inflection of numerare:
   1. third-person singular present indicative
   2. second-person singular imperative

Anagrams

• murena, rumena

Latin

Verb

numerā

1. second-person singular present active imperative of numerō

References

• "numera", in Charles du Fresne du Cange, Glossarium Mediæ et Infimæ Latinitatis (augmented edition with additions by D. P. Carpenterius, Adelungius and others, edited by Léopold Favre, 1883–1887)

Lower Sorbian

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈnu.mɛ.ra/
• Rhymes: -umɛra
• Syllabification: nu‧me‧ra

Noun

numera

1. inflection of numer:
   1. genitive singular
   2. nominative/accusative dual

Portuguese

Pronunciation

• IPA^(key): /nuˈmɛ.ɾɐ/

• Hyphenation: nu‧me‧ra
• Rhymes: -ɛɾɐ

Verb

numera

1. inflection of numerar:
   1. third-person singular present indicative
   2. second-person singular imperative

Spanish

Verb

numera

1. inflection of numerar:
   1. third-person singular present indicative
   2. second-person singular imperative

Swedish

Adverb

numera (not comparable)

1. nowadays; in the present time or era

See also

• än så länge
• hittills
• hädanefter

Further reading

• numera in Svensk ordbok.