nyitott

Hungarian

Etymology

nyit (“to open”) +‎ -ott (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲitotː]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: nyi‧tott
• Rhymes: -otː

Verb

nyitott

1. third-person singular indicative past indefinite of nyit

Participle

nyitott

1. past participle of nyit

Adjective

nyitott (comparative nyitottabb, superlative legnyitottabb)

1. open

   Synonym: nyílt

   Antonym: zárt

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	nyitott	nyitottak
accusative	nyitottat	nyitottakat
dative	nyitottnak	nyitottaknak
instrumental	nyitottal	nyitottakkal
causal-final	nyitottért	nyitottakért
translative	nyitottá	nyitottakká
terminative	nyitottig	nyitottakig
essive-formal	nyitottként	nyitottakként
essive-modal	—	—
inessive	nyitottban	nyitottakban
superessive	nyitotton	nyitottakon
adessive	nyitottnál	nyitottaknál
illative	nyitottba	nyitottakba
sublative	nyitottra	nyitottakra
allative	nyitotthoz	nyitottakhoz
elative	nyitottból	nyitottakból
delative	nyitottról	nyitottakról
ablative	nyitottól	nyitottaktól
non-attributive possessive – singular	nyitotté	nyitottaké
non-attributive possessive – plural	nyitottéi	nyitottakéi

Derived terms

• nyitottság

Expressions

• nyitott kapukat dönget

Further reading

• nyitott in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.