Új ég, új föld (regény)
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Új ég, új föld Kodolányi János (1899-1969) huszadik századi magyar író regénye, mely az apokaliptikus bibliai vízözön utáni korról; alapját pedig a sumer-akkád mítoszok (elsősorban a Gilgames-eposz) képezik. A regény a Vízöntő c. regényének szerves folytatása. Mindkét regény Kodolányi mitikus, az emberiség őskorába vezető, mágikus realista jellegű regényei közé tartozik.
Új ég, új föld | |
Szerző | Kodolányi János |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Műfaj | regény |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | 1958 |
Magyar kiadó | Magvető Könyvkiadó |
Média típusa | könyv |
Oldalak száma | 677 (1958) |
ISBN | ISBN 9639188662 (1999) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Új ég, új föld cím az Újtestamentum egyik helyéről (János: Jelenségek könyve; Apokalipszis, 21.1) származik. A keresztény hit szerint a világ/idők végezete után Jézus utolsó eljövetelekor Isten új eget és új földet ad a világnak. A cím a vízözön utáni megváltozott világra utal.[1] Ahogy az író hőse, Gilgames mondja a regényben:
- „Istár megbánta szeszélyét, a kevélyek elpusztultak, új nép ez, új Ég és új Föld. Tehát lerombolom ezt a házat az alapokig, addig a szintig, ahol első pateszink, Meszkemgaser kezdte építeni, s újat rakok helyébe. Kapukkal, lépcsőkkel és félelmes bikákkal. Bikákat állítok É-anna kapui elé is, az új templom elé, amiről már beszéltem. Istár kicsiny kápolnája helyébe hatalmas templomot építek, s bikákat állítok eléje. Mondom, új Ég és új Föld ez, a Bika uralma alatt állunk, s mint tudjátok, Istár képe a bika. Most saját jelében uralkodik Istár és Istár jelében a Bika. Bölcsességet, szilárdságot, szépséget áraszt a világra a Bika, ezért akarom, hogy megértsétek és őt lássátok mindenütt.”
A regénynek Kodolányi kezdetben a Bika címet szánta.