A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike. Legközelebbi rokonai a manysi és a hanti nyelv, majd utánuk az udmurt, a komi, a mari és a mordvin nyelvek. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a moldvai csángó önálló nyelv – különösen annak északi, középkori változata –, így ez volna a magyar legközelebbi rokonnyelve.[1]

Ez a szócikk Magyarország hivatalos nyelvéről szól. Hasonló címmel lásd még: Magyar Nyelv (folyóirat).

Quick facts: ... ▼

Magyar nyelv
Beszélik	Magyarország, Szlovákia, Csehország, Szerbia, Románia, Ukrajna, Szlovénia, Horvátország, Ausztria, Izrael, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Németország, Mexikó
Terület	Közép-Európa
Beszélők száma	kb. 15 millió fő
Nyelvcsalád	Uráli    Finnugor     Ugor
Írásrendszer	Latin írás Székely-magyar rovás Magyar Braille
Rang	62. (a világon) 14. (Európában)
Hivatalos állapot
Hivatalos	Magyarország Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerbia) Szlovénia (regionális) Ausztria (regionális) Európai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1	hu
ISO 639-2	hun
ISO 639-3	hun
A magyar nyelv elterjedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar nyelv témájú médiaállományokat.

Noha a magyar és nemzetközi nyelvtudomány (így a Magyar Tudományos Akadémia is) bizonyított ténynek tekinti a magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredetét,[2] ezt többen vitatják, és álláspontjukat a legkülönfélébb elméletekkel próbálják alátámasztani (lásd még: Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról).

A magyar nyelv legtöbb beszélője Magyarországon él. Magyarországon kívül főleg a Kárpát-medence többi országában beszélik: Románia (főként Erdély), Szlovákia, Szerbia (a Vajdaság), Ukrajna (Kárpátalja), Horvátország, Szlovénia és Ausztria területén.

A magyar nyelv 1836 óta (az 1836. évi III. törvénycikk alapján) hivatalos nyelv Magyarországon, 1844 óta pedig (az 1844. évi II. törvénycikk alapján) az ország kizárólagos hivatalos nyelve. Az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Ezenkívül a magyar az egyik hivatalos nyelv a Vajdaságban, valamint Szlovénia három községében (Dobronak, Őrihodos és Lendva). A kisebbségi nyelvek jogait legutóbb 2011-ben szabályozták.[3] A magyar jelnyelvet 2009 novemberében tették hivatalossá,[4] ami 2010 júliusától érvényes.

A magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában a 62. helyre teszik az anyanyelvi beszélők száma szerint. Európában a 14. legbeszéltebb nyelv,[5] valamint a legbeszéltebb olyan nyelv, amely nem az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik.

A magyar agglutináló nyelv. A magyar írásrendszer a latin ábécé bővített változata.