február 11. – A tiszántúli rendek Fráter György helytartó által összehívott gyulai gyűlése, melyen megbízzák a Partium Ferdinánd-párti kormányzatával.[1]
Első európaiként portugál kereskedők jelennek meg Japánban.[6]
Két korszakos jelentőségű tudományos munka jelenik meg:
Kopernikuszi fordulat a tudomány történetében. Kopernikusz Nürnbergben publikálja a De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című könyvét, melyben a matematika eszközeivel leírja a heliocentrikus világképet. Ezzel az elméletével a középkor végi tudományos forradalom elindítója lett.
Andreas Vesalius közzéteszi De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) című művét, amelyet emberi holttestek boncolása során szerzett tapasztalatai alapján írt. A könyv megjelenése mérföldkő az orvostudomány történetében.
Néhány nappal a „De revolutionibus orbium coelestium” című művének a megjelenése után, meghal Kopernikusz lengyel csillagász. Az 1543. május 24-én kinyomtatott művében először jelenik meg, hogy nem a Föld az Univerzum középpontja. Ezzel forradalmasította az emberiség egész addigi világképét, és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit, megindította a középkor végét is jelző tudományos forradalmat.[7]
Két korszakos jelentőségű tudományos munka jelenik meg:
Kopernikuszi fordulat a tudomány történetében. Kopernikusz Nürnbergben publikálja a De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című könyvét, melyben a matematika eszközeivel leírja a heliocentrikus világképet. Ezzel az elméletével a középkor végi tudományos forradalom elindítója lett.
Andreas Vesalius közzéteszi De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) című művét, amelyet emberi holttestek boncolása során szerzett tapasztalatai alapján írt. A könyv megjelenése mérföldkő az orvostudomány történetében.
Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 220. oldal
Boross Anna: VIII. Henrik hetedik felesége? Henrik utolsó évei. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. V. évfolyam, 5. szám, 39. oldal – 2015. május
Cserményi Vajk–Lakat Erika–Szívósné Csorba Erzsébet: A Szűz Mária-prépostság és temploma. In.: A Szent István Király Múzeum Közleményei. D. sorozat, 290. sz., 24. oldal, ISSN1216-7991, ISBN963927934X