1919 - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for 1919.

1919

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk az 1919. évről szól. Az 1919-es számról szóló cikket lásd itt: 1919 (szám).
1919 más naptárakban
Gergely-naptár 1919
Ab urbe condita 2672
Bahái naptár 75 – 76
Berber naptár 2869
Bizánci naptár 7427 – 7428
Buddhista naptár 2463
Burmai naptár 1281
Dzsucse-naptár 8
Etióp naptár 1911 – 1912
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1974 – 1975
Shaka Samvat 1841 – 1842
Kali-juga 5020 – 5021
Holocén naptár 11919
Iráni naptár 1297 – 1298
Japán naptár 2579 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4615–4616
Kopt naptár 1635 – 1636
Koreai naptár 4252
Muszlim naptár 1337 – 1338
Örmény naptár 1368
ԹՎ ՌՅԿԸ
Thai szoláris naptár 2462
Zsidó naptár 5679 – 5680

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1860-as évek1870-es évek1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek

Évek: 19141915191619171918191919201921192219231924

Események

Január

A Keleti Front - 1919 január
A Keleti Front - 1919 január

Február

  • február 2.Edvard Beneš csehszlovák külügyminiszter a január 18-án megnyitott versailles-i békekonferencián a Tízek Tanácsa előtt kifejti Csehszlovákia területi követeléseit, melyeket később hét külön memorandumban részletez.[1]
  • február 3. – A székesfehérvári megyegyűlés megvonja a bizalmat a kormánytól, Károlyi József korábbi főispán – Károlyi Mihály öccse – egyenesen a királyság visszaállítását követeli. (Válaszul február 5-én a fehérvári munkástanács és katonatanács által választott direktórium megjelent a megyeházán, és átvette a hatalmat.)[11]
  • február 4. – A magyar hadseregen belül megalakul az első önálló térképészeti szervezet, a Magyar Katonai Térképészeti Csoport. (Informálódni lehet a Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeumának kiállításán.)
  • február 6.Weimarban összeül az új német nemzetgyűlés.[4]
  • február 9. – Lengyelországban életbe lép a tankötelezettségről szóló törvény, amelynek értelmében – az ország történetében először – minden iskoláskorú gyermeknek iskolába kell járnia.[12]
  • február 12.Pozsonyban a szociáldemokrata párt sztrájkot hirdet a Šrobár-féle kormány ellen. (A város német és magyar polgársága által támogatott megmozdulás 8 halottat követelő katonai beavatkozással ér véget.)[1]
  • február 14. – Lengyelországban egy 30 tagú bizottság hozzákezd az alkotmánytervezet kidolgozásához.[12]
  • január 16.Münchenben Gustav Landauer, Erich Müham és a tanácsrendszer többi híve nagy tüntetést szervez az új parlamenti viszonyok ellen, s a tanácsrendszer kikiáltását követeli.[3]
  • február 20. – A lengyel nemzetgyűlés elfogadja az ún. kis alkotmányt. (Ennek megfelelően a hatalom a nemzetgyűlés kezébe kerül. Hatáskörébe tartoznak a belügyek is. Józef Piłsudskira a hadsereg és a külpolitika felügyeletét bízzák.)[12]
  • február 21. – Gróf Anton Arco-Valley joghallgató – szabadságolt hadnagy – meggyilkolja a bajor miniszterelnököt, a Németországi Független Szociáldemokrata Párt (USPD) elnökét, Kurt Eisnert.[4] (Az USPD elnöke éppen a tartományi parlamentbe indult, hogy bejelentse lemondását a miniszterelnöki posztról.)[3]
  • február 22.
    • Mannheimben kikiáltják a tanácsköztársaságot.[4]
    • Az általános müncheni tanácsgyűlés ideiglenes kormányként megválasztja a Bajor Köztársaság Központi Tanácsát, amely a többségi szociáldemokraták (MSPD), az USPD, a kommunisták (KPD) és a paraszttanácsok képviselőiből állt. (Élére a baloldali szociáldemokrata augsburgi tanárt, Ernst Niekischt választják.)[3]
  • február 23.Károlyi Mihály gróf a Heves megyei Kál határában megkezdi a földosztást.[11]
  • február 25. – Királyi manifesztum a földreformról a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban.[13]
  • február 26. – A magyar hatóságok internálják a Budapesten tartózkodó Mikes János gróf, szombathelyi megyés püspököt, aki az állam és az egyház szétválasztására törekvés, valamint az egyházi birtokokat is érintő kisajátítás szándéka miatt került szembe a kormányzattal.[14]
  • február 28.Braunschweigben kikiáltják a tanácsköztársaságot.[4]

Március

A Tanácsköztársaság kikiáltása
A Tanácsköztársaság kikiáltása

Április

  • április 3. – A tanácskormány megjelenteti az alaptörvényt pótló rendeletét („kisalkotmány”), melyben a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtését fogalmazza meg.[17]
  • április 7.Münchenben kikiáltják a Bajor Tanácsköztársaságot.[18] (Az Ernst Niekisch által aláírt kiáltványban feloszlatták a tartományi parlamentet, s lemondatták a többségi MSPD-s Johannes Hoffmann kormányát, amely Bambergbe menekült.)[3]
  • április 8.Nürnberg kivételével Bajorország összes nagy városa csatlakozik a tanácsköztársasághoz. (A helyi tanácsok azonban – az szociáldemokrata (SPD-s) képviselők nyomására – már másnap megszakítják kapcsolataikat Münchennel.)[3]
  • április 12. – A fürthi munkás- és katonatanács már nyíltan a Bajor Tanácsköztársaság ellen foglal állást, amelynek befolyása így az AugsburgMünchenRosenheim tengelyre korlátozódik.[3]
  • április 13. – Az Alfred Seyffertitz parancsnok vezetése alatt álló, s a bambergi kormányhoz hű köztársasági védcsapat (Schutztruppe) Münchenben puccsot kísérel meg a tanácsköztársaság ellen. (Letartóztatják a központi tanács néhány tagját, közöttük Erich Mühsamot is. A virágvasárnapi puccskísérlet a szervezés alatt álló Vörös Hadsereg még aznap este, a müncheni főpályaudvarnál leveri. Az akció 21 halálos áldozatot követel.)[3]
  • április 16. – Csehszlovákiában elfogadják a földreformtörvényt. (Ez 150 hektárban maximálja a szántóföldtulajdont.)[1]
  • április 19.
    • Román félkatonai alakulatok lemészárolják Köröstárkány 91 lakosát.
    • A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács fegyverbe szólította Magyarország munkásságát.
  • április 20. – A porosz és württembergi csapatokból és szabadcsapatokból álló „fehér” egységek elfoglalják Augsburgot, ahol erre válaszul általános sztrájkot hirdetnek.[3]
  • április 2023. – A délszláv állam szociáldemokrata pártjainak egyesülési kongresszusán megalakítják a Jugoszláviai Szocialista (kommunista) Munkáspártot, a JSZ(K)MP-t.[13]
  • április 21. – Az antanthadvezetés támogatásával a román hadsereg eléri a Vix-jegyzékben meghatározott vonalat.[14]
Felfegyverzett munkások az Andrássy út 94 előtt 1919. április 23-án
Felfegyverzett munkások az Andrássy út 94 előtt 1919. április 23-án
  • április 2327. – A Lengyel Szocialista Párt különböző frakciói egyesült pártkongresszust tartanak.[12]
  • április 2729. – A csehszlovák hadsereg támadást indít a Magyar Tanácsköztársaság ellen. (A csehszlovák csapatok kemény ellenállásba ütköznek.)[1]
  • április 30. – A forradalmi kormányzótanács elrendeli valamennyi „politikai terrorcsapat” felszámolását, tagságukat pedig a magyar Vörös Hadsereg kötelékébe sorozzák be.[4]

Május

Június

  • június 5.
    • A magyar Vörös Hadsereg ellentámadása miatt a Felvidéken katonai diktatúrát vezetnek be, s a csehszlovák hadsereg francia és olasz tisztjei ellenőrzik a polgári közigazgatást.
    • A hazaárulás vádjával perbe fogott Eugen Levinét, a Bajor Tanácsköztársaság vezetőjét halálra ítélik[4] és június 5-én kivégzik.[3]
  • június 14.Budapesten megnyílik a köztulajdonba vett műtárgyak kiállítása.
  • június 16.Sároseperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot, melynek elnöke a cseh Antonín Janoušek.[21]
  • június 17. – A német hadvezetés kiadja az előző évben lefegyverzett és az angoloknak kiszolgáltatott német hajók önelsüllyesztésének előkészítésére irányuló titkos parancsot. (Ludwig von Reuter admirális június 21-én délelőtt 11 órakor kiadta az azonnali elsüllyesztés jelét.)[23]
  • június 23. – Megszavazzák a magyar tanácskormány alaptörvény pótló rendeletének végleges szövegét („nagyalkotmány”), mely A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság Alkotmánya címet viselte.[17]
  • június 24. – Budapesten kirobban a Tanácsköztársaság ellen szervezett legjelentősebb puccskísérlet, melyet Lemberkovics Jenő százados, a hadügyi népbiztosság osztályvezetője vezet, a Ludovika Akadémia növendékeinek részvételével.[24][25]
  • június 26. – A magyar Vörös Hadsereg bevonul a Vendvidékre.
  • június 27. – Csehszlovákiában elfogadják a pozsonyi állami egyetem létrehozásáról szóló törvényt. (Az 1914-ben alapított magyar Erzsébet Egyetem január óta nem működik, majd októberben – az 1920 nyaráig működő jogi kar kivételével – teljesen felszámolják.)[21]
  • június 28.
    • A német delegáció Versailles-ban aláírja a békeszerződést. (Vége az I. világháborúnak.)
    • A versailles-i békeszerződés elismeri Lengyelország függetlenségét és szentesíti az 1918. december végi nagy-lengyelországi felkelés eredményeit, továbbá Lengyelországnak ítéli Lengyel-Pomerániát, de Gdańskot (Danzig) és környékét a Nemzetek Szövetsége által ellenőrizendő „szabad várossá” nyilvánítja. (Az összeköttetés fenntartására folyosót (korridort) létesítenek. Kelet-Poroszország Németországé marad, Felső-Szilézia, Mazurföld, Varmia és a szomszédos Powisłe (Visztula-vidék) kérdésében népszavazásnak kell döntenie. A békeszerződés keretében Lengyelország egyoldalúan kötelezi magát, hogy biztosítja a területén élő kisebbségek jogait.)[12]
  • június 30. – Megkezdődik a kivonulás a Felvidékről.

Július

  • július 5.Károlyi Mihály átlépi az osztrák határt, kezdetét veszi első emigrációja.[16]
  • július 7.
    • A magyar Vörös Hadsereg kivonul Felvidékről, elbukik a Szlovák Tanácsköztársaság.[26]
    • Mihály Dénes első televíziós képátvitele. (Állóképek: egyszerű vonalak, betűk, geometriai alakok.)
  • július 8. – Vlastimil Tusar szociáldemokrata politikus vezetésével új kormányt nevez ki Tomáš Garrigue Masaryk csehszlovák elnök.[21]
  • július 10. – A lengyel nemzetgyűlés hosszas viták után mindössze egy szavazattöbbséggel elfogadja a földbirtokok rendezéséről szóló törvényt, melyben elrendelik a 180 hektárnál nagyobb földbirtokok felparcellázását, a volt porosz területeken pedig a 400 hektárnál nagyobb birtokok felosztását, továbbá az erdők államosítását. (1919–21 között 263 ezer hektár felparcellázására kerül sor.)[12]
  • július 20. – Utolsó ülését tartja a varsói munkástanács, mindeközben a Paderewski-kormány letartóztatja a dąbrowai szénmedence munkástanácsának tagjait.[12]
  • július 21. – A Vörös Hadsereg támadást indít a megszálló román csapatok ellen a csongrádi hídfőnél, és felszabadítja Szentest. (Három nappal később román ellentámadás indul, amely 26-ára visszaszorítja a magyar csapatokat a Tisza csongrádi oldalára.)
  • július 22. – Csehszlovákiában külön minisztériumot hoznak létre a jogrend egységesítésére Milan Hodža vezetésével.[21]
  • július 24. – Károlyi Mihály Prágába érkezik.[16]
  • július 25.Hódmezővásárhelyi tömeggyilkosság.
  • július 30. – A román csapatok átlépik a Tiszát és megindulnak Budapest felé.

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Határozatlan dátumú események

  • január
    • Tormay Cécile létrehozza a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-nemzeti beállítottságú szervezetet.[34]
    • Pénz-, majd adóreform a szerb országrészekre előnyös feltételekkel.[13]
  • április
  • július – Lengyelország területéhez csatolja Nyugat-Ukrajnát.[12]
  • az év folyamán

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1919-ben

1919 a tudományban

1919 a légi közlekedésben

1919 a vasúti közlekedésben

1919 a filmművészetben

1919 az irodalomban

1919 a zenében

1919 a sportban

  • Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub hatodik bajnoki címe.

Születések

Halálozások

Nobel-díjasok

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Johannes Stark
Kémiai nem adták ki
Orvosi-fiziológiai Jules Bordet
Irodalmi Carl Spitteler
Béke Thomas Woodrow Wilson

Jegyzetek

  1. a b c d e f g h i j Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
  2. Megvédhette volna Erdélyt a Székely Hadosztály? https://foter.ro/cikk/20181126_megvedhette_volna_erdelyt_a_szekely_hadosztaly Hozzáférés: 2019.04.27
  3. a b c d e f g h i j k l Németh István: Kommunista hatalomátvételi kísérletek Németországban. 1918–1923. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 87-88. oldal, ISSN 0865-6347
  4. a b c d e f g h i j k l m n Bödők Gergely: Forradalmak és ellenforradalmak. Politikai erőszak az első világháború után.. In.: Rubicon. XXV. évf., 278. (2015/1.) sz., 70-74. oldal, ISSN 0865-6347
  5. Bölöny–Hubai 89. o.
  6. Révész Tamás: Teljes leszerelés vagy munkáshadsereg? A Károlyi-kormány kísérletei egy ütőképes haderő felállítására. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 50-57. oldal, ISSN 0865-6347
  7. Baló–Lipovecz Lengyelország, 179. o.
  8. Bölöny–Hubai 90. o.
  9. Baló–Lipovecz Lengyelország, 179-180. o.
  10. Murányi Gábor: Csöndesen hallgatott. In.: HVG. XLI. évf., 2019/4. (2063.) szám, 41. oldal, ISSN 1217-9647
  11. a b c d e f Hajdu Tibor: 1919. március 21. A Károlyi-kormány kísérletei egy ütőképes haderő felállítására. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 58-61. oldal, ISSN 0865-6347
  12. a b c d e f g h i j k l m Baló–Lipovecz Lengyelország, 180. o.
  13. a b c d e Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
  14. a b c Bödők Gergely: Vörös húsvét. A tanácshatalom túszai. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 63-75. oldal, ISSN 0865-6347
  15. a b Ligeti Dávid: Kitört a proletárdiktatúra! In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 6-11. oldal, ISSN 0865-6347
  16. a b c Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 42. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
  17. a b Hollósi Gábor: Alkotmányos alkotmánytalanság. A tanácsköztársaság alkotmányával kapcsolatos problémák. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 13. oldal, ISSN 0865-6347
  18. a b Németh István: Németországi alternatívák. 1918–1933. In.: Szabolcs Ottó: A történelem alternatívái. Forrásfüzet az iskolai oktatáshoz. Korona Kiadó, Budapest, 1995, 25. oldal, ISBN 963 8153 65 2
  19. Révész Tamás: Nemzeti vagy vörös? A Vörös Hadsereg mozgósítása 1919-ben. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 22. oldal, ISSN 0865-6347
  20. a b Czirok Zoltán: Az első légi háború Magyarország felett – 1919. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/2. (2011. június) sz., 349. oldal, ISSN 0017-6540
  21. a b c d e f Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 133. o.
  22. Pergel Antal: A török függetlenségi háború. In.: Rubicon. 2010/9. sz., 58. p.
  23. Németh István: A német flotta az első világháborúban. A császári haditengerészet tündöklése és bukása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 27. oldal, ISSN 0865-6347
  24. Tarján M. Tamás: Puccskísérlet a Ludovikán (magyar nyelven). rubicon.hu. (Hozzáférés: 2019. április 16.)
  25. Kerepeszki Róbert: Felkelések a Tanácsköztársaság ellen. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 47. oldal, ISSN 0865-6347
  26. Kerepeszki Róbert: A Tanácsköztársaság külpolitikája. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 27. oldal, ISSN 0865-6347
  27. Kerepeszki Róbert: A Tanácsköztársaság kormánya a Forradalmi Kormányzótanács. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 16. oldal, ISSN 0865-6347
  28. a b Bölöny–Hubai 92. o.
  29. a b Bölöny–Hubai 93. o.
  30. a b c d (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  31. Román megszállás Magyarországon (1918–1920). Hozzáférés: 2019.06.24
  32. Bölöny–Hubai 94. o.
  33. Megvédhette volna Erdélyt a Székely Hadosztály? https://foter.ro/cikk/20181126_megvedhette_volna_erdelyt_a_szekely_hadosztaly Hozzáférés: 2019.04.27
  34. Romsics Ignás: Trianon okai. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/3. sz., 664. oldal, ISSN 0017-6540
  35. Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 66. o, Kiadó: História folyóirat.  
  36. Lénárt T. András: Katalónia a 20. században. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 58. oldal, ISSN 0865-6347

Források

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
  • Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 

Külső forrás

Commons:Category:1919
A Wikimédia Commons tartalmaz 1919 témájú médiaállományokat.
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
1919
Listen to this article