From Wikipedia, the free encyclopedia
A Napkelet lexikona egy sokszerzős, kétkötetes magyar nyelvű általános lexikon, melyet a Magyar Irodalmi Társaság adott ki 1927-ben. 130 írójának többsége egyetemi vagy főiskolai tanár volt.
A Napkelet lexikona | |
Az I. kötet címlapja | |
Szerző | 130 író |
Első kiadásának időpontja | 1927 |
Nyelv | magyar |
Témakör | tudományos ismeretek gyűjteménye |
Műfaj | lexikon |
Részei | 2 kötet kb. 30.000 szócikkel kb. 1770 oldalon |
Kiadás | |
Magyar kiadás | Magyar Irodalmi Társaság, Budapest |
A Wikimédia Commons tartalmaz A Napkelet lexikona témájú médiaállományokat. |
A lexikon előlapján található szöveg szerint:
A lexikon oldalmérete nagyjából A8-as (valamivel kisebb). A lexikon két kötetes, de a két kötet (I.: A–K; 1.–740. old; II.:L–Zs; 3.–738. old.) egybekötve jelent meg. A lexikon tehát kb. 1770 oldalas, nem számítva az előlapokat (I.–VII. oldalak) és a mellékleteket.
Előszava szerint a lexikon a tömörségre és aktualitásra törekszik, hogy azt az értelmiségi réteget segítse a gyors tájékozódásban, mely főképp a Napkelet c. korabeli folyóirat olvasóközönségét képezi. A Napkelet c. folyóirat a korabeli keresztény értelmiség egy jelentős irányzatát képviselő bázislapjának számított (ld. lentebb).
Hangsúlyozottan áttekintő jellegű és nem szaklexikon vagy enciklopédia tehát, cikkeinek tömörségét tartja inkább fontosnak, mint kimerítő, egy-egy témát részletesen kifejtő voltát. Már az előszó fent idézett mondataiból is sejthető, hogy nem tekinthető „ideológiailag semlegesnek”, főszerkesztői becsületesen bevallják, hogy – noha véleményük szerint a lexikon nem elfogult – a semlegesség nem is az elsődleges céljuk volt:
A Napkelet című irodalmi folyóiratot 1923 januárjában alapította Tormay Cécile, és 1940-ig működött.
Ebben az időszakban 3 csoportosulást, irányvonalat figyelhetünk meg az irodalmi életben:
A lapot az 1922-ben létrejött Magyar Irodalmi Társaság támogatta, melynek elnöke gróf Zichy Rafaelné, alelnöke Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter és Pauler Ákos, a huszadik század elejének egyik „legmeghatározóbb” magyar filozófusa. A lap tehát – ha közvetve is – állami támogatással, de mindenképp jóváhagyással működött, és az alapító Tormay sem titkolta soha, hogy rokonszenvezik a kormány politikájával. Azt azonban sohasem hagyta, hogy lapjában megjelenjen a politika, cikkei mindvégig kizárólag az irodalom területén maradtak. A Napkelet csak keresztény vallású írók munkáját közölte, kritikai részeiben is inkább a keresztény íróknak kedvezett. Hangjában előkelőségre és irodalmiságra törekedett: az úri középosztály urbánus (városias) szellemű sajtója akart lenni.
A Napkeletet napjainkban is bírálják, mivel egyes kritikusai részben vagy egészben fasiszta vagy antiszemita szelleműnek tartják. Az erősen az SzDSz holdudvarába tartozó () Kádár Judit irodalomtörténész egy 2003-as tanulmányában (Kritika, 2003/3. 9–12.) ezt lényegében igazoltnak látja ([halott link]). Mások, véleményét sok tekintetben egyoldalú torzításként értékelik.
Történelmileg úgy alakult, hogy e vitához hasonló módon magának a lexikonnak az ideológiai besorolása is kérdésessé vált a kommunizmus kora alatt. Ld. a lexikon további sorsa. Az utóbbi vitát azonban ma már lezártnak tekinthetjük.
Egy 1945-ös, szovjet nyomásra készült rendelet (IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY 530/1945. M. E. SZÁMÚ RENDELETE a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről) a lexikont „fasiszta szelleműnek és „szovjetellenesnek” minősítette és elrendelte megsemmisítését.
Mindebből az tény, hogy a kiadvány nem tekinthető szovjetbarátnak (a fasizmus szócikkben – a mozgalom minden minősítést kerülő, tárgyilagos leírása végszavaként – a következő szerepel: „a fascizmus érdeme, hogy Olaszorsz. kikerülte a bolshevizmust”).
A tiltólista állításaival ellentétben, a néhány évvel a rendszerváltás előtt (1987-ben) készült Csapodi-Tóth-Vértesy-féle Magyar könyvtártörténet a méltatlanul betiltott, ebből a szempontból semleges, megbízható munkák között említi (a Katolikus lexikonnal együtt):
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.