A cink izotópjai
From Wikipedia, the free encyclopedia
A természetben előforduló cink 5 stabil izotópból áll: 64Zn, 66Zn, 67Zn, 68Zn és 70Zn, melyek közül a 64Zn a leggyakoribb (48,6%). Huszonöt radioaktív cinkizotópot írtak le, ezek közül a leggyakrabban előforduló és egyben a leghosszabb felezési idejű a 65Zn (244,26 nap) és a 72Zn (46,5 óra). A többi radioaktív izotóp felezési ideje nem éri el a 14 órát, sokuké 1 másodpercnél is kevesebb. Az elemnek 10 metastabil állapota is ismert.
Az ismertebb kobalt mellett a cink alkalmazhatósága is felmerült atomfegyverek pusztító hatásának növeléséhez. Ha a termonukleáris bomba köré dúsított 64Zn tartalmú köpenyt helyeznének, akkor a robbanás során fellépő intenzív, nagy energiájú neutronsugárzás hatására radioaktív 65Zn keletkezne, mely 1,115 MeV[1] energiájú gamma-sugarakat bocsát ki 244 napos felezési idővel, ami több napig jelentősen megnövelné a radioaktív kihullásból származó sugárzást. Valószínűleg soha nem gyártottak, és nem is teszteltek vagy használtak ilyen fegyvert.